Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
erdélyiesen szólva: lustrákat. Ezekben az összeírásokban Oroszhegy soha nem egyedül áll, hanem mindig a szomszédos helységek társaságában szerepel. Zetelaka, Farkaslaka, Szentkirály, Szentlélek, Ülke, Tibód hűséges társa Oroszhegynek a különböző lajstromokon. Diafalvát azonban hiába keressük a szomszédok között. Diafalva az összeírásokat végző hatóságok számára önálló helységként nem létezett. A környékbeli helységek népe számontartotta a Diafalva helynevet, mint Oroszhegy egyik elkülönülő negyedének, tízesének nevét. Az udvarhelyszéki bírósági iratok távolabb élő bírák, prókátorok és pereskedők kezébe is eljutottak. Az ő kedvükért kellett a vallomástevő tanúknak és a feljegyzéseket készítő székbírósági jegyzőknek időnként magyarázatot fűzni kijelentésükhöz, ha a Diafalva helynév került szóba. Fentebb a települések térbeli tagoltságának, egyes településrészek elkülönülésének harmadik lehetséges okaként a különböző időpontban történt népesedést, a lakosság eltérő származását neveztem meg. Sajnos Oroszhegy és vele együtt Diafalva létrejöttének, benépesülésének ideje a történeti források nélküli kor homályába vész. Tartód váráról írva feltételeztem, hogy Oroszhegyen - nevéből ítélve - már a telegdi székelyek XII. századi udvarhelyszéki letelepedése előtt lehetett egy gyepü-védő település, amelynek férfinépe Tartód várában szolgált. Amennyiben bebizonyosodna e korai határvédő falu létezése, magyarázat adódna az ún. Felső-Oroszhegy és a Diafalva vagy Alsó-Oroszhegy néven emlegetett településrész elkülönülésére. Ebben az esetben ugyanis feltételezhető lenne, hogy az egyik településrészen lakott a régi gyepüvédő népesség, illetve annak el nem költözött maradéka, a másik településrészen pedig a XII. században érkezett telegdi székelyek éltek. A két csoport a történeti forrásokkal elérhető időben már egy faluközösséget és egy egyházközösséget, "megyét" alkotott, amelyet, részeinek külön nevétől függetlenül, összefoglalóan oroszhegyiriQk neveztek. 69 Diafalva kérdésköréhez kapcsolódik az oroszhegyi templom históriája. Ennek részleteibe nem kívánok belemenni, mert messzire vezetne a varsági hegyi tanyák világától. Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy Diafalva területén hajdanán állt egy templom, amelyet a XVII. század második felében egész Oroszhegy használt. Kicsi, vizes falú és rossz állapotú lévén, 1670-ben lebontották. Ugyanekkor új templomot építettek a helység nagyobbik településtömbjében, azon a helyen, ahol az oroszhegyi templom többszöri átalakítás után ma is áll. A kutatónak olyan sejtése támad, mintha némely helyismereti szerzők és tudósítók túlhangsúlyoznák ennek a templom-áthelyezésnek a jelentőségét. 70 Már Orbán Balázs így fogalmazott Oroszhegyről írván: "Templomuk előbb Diafalván volt". Őt követte Dávid László: "Első temploma, a falunak abban a részében állt, amelyet a helyiek Diafalvának neveznek." Ezekben a megállapításokban kimondatlanul bár, de belemagyarázhatóan ott rejtőzik az a meggondolás, hogy Diafalva valaha önálló helység, jeles templomos falu volt, és mellette Oroszhegy templom nélkül árválkodott. Legmesszebbre ment 1865-ben Oroszhegy akkori jegyzője, aki Pesty Frigyes 68 KÁL. SZL. Összeírások. 69 Figyelemre méltó, hogy a jószemü Orbán Balázs kimondatlanul bár, de mintha némi különbséget látott volna a diafalvi tizesben lakók és a többi oroszhegyi lakos között. Az oroszhegyieket általánosságban nem minősítette, de Diafalvát emlegetve szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy „...népe igen szép erőteljes és munkás". (ORBÁN Balázs 1868-1873.1: 96.) 70 ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 98. - DÁVID László 1981. 236-237. - PFH. Oroszhegy.
