Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
szert egetnj Nyladban, kérdettem howa való határ, azt mondotta, hogy orozhegj határ". 5 * Ugyanebben a perben vallotta Emericus Magiari 55 éves farkaslaki tanú: "Az el mult télben jarwunk vala Nywladban az diafalviakkal, mutogattak hol bírnak fanczaliak s mondák is hogj orozhegj határ" 59 1600-ban vallotta Kelemen Demeter 32 éves ülkei veres drabant Farkaslaka és Oroszhegy határperében: "Diafalvában maid tíz esztendeigh laktam, eleget is paztorkottam az peöres helen". ü Ugyancsak 1600-ban emlegették "Diafalui Pal Gyeörgyne Dorotia" asszonyt, akiről, illetve férjéről más perbeli vallomásokból tudható, hogy oroszhegyi lakos volt. 61 Diafalva és Oroszhegy azonosítására közel száz év különbséggel is idézhető adat. 1596-ban vetették papírra bírósági eljárás során: "Orozhegj Zaz Pal zabaditattia egj zolgachkainak nalla ualo lakasath azon orozhegj auagj diafalui Georgj Orbán ellen". 62 1690-ben egy per során „Oroszhegyben alias Diafalvában" egy „benvaló örökség" birtokjogát vitatták. 63 1590-ban alsó-oroszhegyi Simó Istvánné Kereztina és fia Simó János, mint felperesek perbe keveredtek Matis Antal agyagfalui alperessel egy oroszhegyi földdarab miatt. Amikor a per tényállásának lejegyzője bemutatta Simó Jánost, a felperes asszony fiát, közbevetette: "azon alsó-orozhegy az is, mely faluczkat hinak más neuen Diafaluanak". 64 1613-ban a szentléleki László Demeterné Ilona asszony perelte diafalvi Péter Kovaczot és István Kovaczot szántóföldekért és "széna fü helyekért". Amikor a Diafalva helységnevet leírta a jegyző, közbevetette: "mely Diafalva Oroszhegyhez applicaltatott" 65 1615-ben egy olyan oroszhegyi vonatkozású perben, amelyben visszautaltak 1595. évi történésekre, feltűnt a Felső-Oroszhegy megnevezés is, mint az AlsóOroszhegy vagyis Diafalva párhuzama: "Fel peresek Georgj Jánosné Tamás Ilona asszonj, felső Orozhegyben lakó és Nagj Georgj Lukacsné azony alsó orozhegjben lakó, alias diafaluaban" 66 A XVII-XVIII. századi összeírások még a fentebb idézett pereknél is jobban tanúsítják, hogy a történeti forrásokkal elérhető időszakban Diafalva nem volt önálló falu, hanem Oroszhegy helység részét képezte. Az 1602. évi, már régóta ismertnek mondható 67 névsoros összeíráson kívül a kolozsvári levéltárban áttekintettem az 1614., 1627., 1655., 1692., 1693., 1694., 1695., 1696., 1697., 1702., 1706., 1709., 1711., 1741. évi székelyföldi, illetve Udvarhelyszéki névsoros összeírásokat, USZO. II. 76. p. USZO. II. 78. p. 259-260. sor. USZO. III. 203. p. 377. sor. USZO. III. 265. p. 294. sor. - Vö: 301. p. USZO. II. 295. p. 3. sor. KÁL. UTJ. II. 51. 60. USZO. I. 142. p. 2-3. sor. KÁL. UTJ. II. 5. 45. (101. p.). KÁL. UTJ. II. 5. 138. 557. p. SZO. V. 284-320.
