Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
gyakran találkozhatunk Varság jelenében és rövid történetében. A varsági öregek között vannak olyanok, akik oroszhegyi eredetüket pontosítva, származáshelyük gyanánt Diafalvát jelölik meg. XIX-XX. századi oroszhegyi névsorokban előfordult, hogy a diafalvi kifejezést megkülönböztető névként használták. Ragadványnévként Oroszhegytől elszakadva, varsági használatba is átkerült. Varság határának régi jeles helyneve a Bagzos, amelynek egyik részét az öregek Diafalvi Bagzos néven emlegetik. Udvarhelyszékben ritka, Csíkszékben azonban jócskán akad példa arra, hogy a település valamelyik tizese térben elkülönül a többi tízestől. Előfordul, hogy egymástól viszonylag távol fekvő, szántókkal, erdőkkel elhatárolt tízesek alkotják a falut. 55 Diafalva tulajdonképpen úgy különül el Oroszhegy többi részétől, mint némely csíki falu elhúzódott tizese. Az 1780-as évek oroszhegyi egyházi számadáskönyve szerint Oroszhegy falu négy részre tagolódott: Alszegre, Fölszegre, Középszegre és Diafalvára. 56 Alszeg, Fölszeg és Középszeg egységes településtömböt alkotott, amelytől a diafalvi negyed némiképp elkülönült. Az efféle térbeli különállás sokféle okra vezethető vissza. Ilyen lehet: a természeti adottságok települést befolyásoló, kényszerítő ereje; a hajdani önállóság, az egykori tényleges falusi különállás; a népesség más időpontbeli letelepedése, más irányú érkezése, másfajta származása stb. Természeti tényezők nem indokolják Diafalva elkülönülését Oroszhegy belterületének többi részétől. Diafalva tényleges falusi különállásának, települési vagy közigazgatási önállóságának nem ismerjük nyomát a történeti forrásokban. Oroszheggyel ellentétben, a XIV. századi pápai tizedjegyzékben nem szerepelt. A XVI. század második felében, amikor hirtelen megszaporodtak a történeti források, Diafalva Oroszhegy helység elkülönülő részeként tünt föl. 1569-ben egy oroszhegyi vonatkozású periratban feljegyezték 58 megesketett oroszhegyi családfő nevét. Ez a legrégibb fennmaradt lista Oroszhegy lakóiról. Valószínű, hogy az összes családfőt tartalmazza. Bemutatására később még visszatérek. Itt csak azt a körülményt emelem ki, hogy a 47. és a 48. lakos, Kovácz Péter és Kovácz András neve után a lajstrom készítői odaírták a Diafalva helynév rövidítését. 57 Tehát ez a két családfő Oroszhegy helységen belül diafalvinak számított. A XVI. század végétől az udvarhelyszéki perekben gyakran emlegették Diafalvát, mint Oroszhegy helység részét, illetve néha mint Alsó-Oroszhegyet, amely Felső-Oroszheggyel egy községet alkotott. Előfordult, hogy valakit diafalviként határoztak meg, de a szövegkörnyezetből ezekben az esetekben is kiderül, hogy Oroszhegy község kötelékébe tartozó személyről van szó. Néhány példa a Diafalva helynév XVI-XVII. századi előfordulásaira: 1592-ben vallotta az Oroszhegyhez tartozó Nyulad perében egy küküllőkeményfalvi asszony: "Lakiam Diafalwaban Mathias Kovaczjnál, jártam 55 VÁMSZER Géza 1977. 259-284. - DUKA János 1978. - KÓS Károly 1979. 56 OPI. Az oroszhegyi rk. egyház számadáskönyve 1788-1863. 27. p. - Orbán Balázs idejében Diafalva már "csaknem" összeépült Oroszhegy többi részével. A "csaknem" kifejezés sejtteti, hogy volt még beépítetlen terület a két településrész között, bár ez egyre fogyott. ORBÁN Balázs 1868-1873. I: 96. Pí7 USZO. I. 15-16. p.
