Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

miniszter a havasi község nevét az 1898. IV. tcz. alapján az 1909. évi 154490. sz. leiratával Székelyvarságra változtatta. 1910 elejétől az egyház is a Székelyvarság nevet használta az 1902-ben alakult varsági egyházközség megnevezésére.

414 Bizonyára 1906 végén, vagy 1907 első napjaiban megalakult az első varsági képviselő testület. Összetételét, tagjait, a község első vezetőit, a fentebb már jelzett kedvezőtlen forrásadottságok miatt homály fedi. A képviselőtestület valószínűleg jobbára ugyanazokból a hangadó gazdákból állt, mint az egyháztanács. A közigazgatási önállóság második esztendejében, 1908. máj. 10-én Vass János végezte a jegyzői teendőket Varságon. A képviselőtestület tagja volt: Tifán Ignác, Szőcs Gergely, Lovas János, Bálint J. János. Az utóbbi három személy nevét Tifán Ignác írta alá. A fontos döntéshozatalokban részt vett Bakó Antal tanító. Egy évvel később, 1904. ápr. 4-én id. György István viselte a varsági községi bíró címet. Vass János községi jegyzőként, Szász János és Nagy Gy. Ferenc községi esküdtként 1 415 szerepelt. A XX. század második felének romániai magyar hivatali nyelvében a község kifejezés jelentése átalakult. Olyan közigazgatási egységet értenek alatta, amely sok esetben nem egy település területét és népét foglalja magába, hanem 3-4-5, esetleg még több falu területének és lakosságának együttese. A "vezérfalu" neve egyben az egész "község" neve gyanánt is használatos. Ez a gyakorlat tükröződik azokban a községsoros román statisztikai kiadványokban is, ahol a statisztikai adatok "községi" bontásban jelennek meg. Következésképp, a "községet" alkotó falvak egyenkénti adatai homályban maradnak. Példaként említhetem a Varság közelében fekvő Farkaslaka "községet", amelynek több helységet egyesítő adata megállapítható a statisztikából, de Szentlélek falué, vagy a történelmi Farkaslaka falué nem, mivel mindkettő alkotórésze az un. Farkaslaka "községnek".

416 Varság szerencsére a XX. század végén is önmaga alkot egy romániai értelemben vett "községet". A XX. század második felében a "község" szervezet formálása során nem egyesítették más helységgel. Az 1910-es népszámlálás idején az újnak számító Székelyvarság község területe 13503 kat. holdat tett ki. Oroszhegynek az 1906-7. évi elválás után 6768 kat. holdja maradt. A két szám összege: 20291 kat. hold. Ekkora területtel szerepelt Oroszhegy az 1900. évi népszámlálási statisztikában.

417 Oroszhegy osztatlan határában dominált a havasi erdő.

418 A hatalmas erdőségek Varság kiválása után jórészt Varság község területére estek, bár még hosszú ideig az oroszhegyi közbirtokosság tulajdonában maradtak. Sajnos, az oroszhegyi és a varsági közbirtokosság iratai egyaránt megsemmisültek vagy ismeretlen helyen lappanganak. Szóbeli hagyomány szerint 1926-ban osztották el a 414 VAPI. Plébániai iratok. (1910-1913). 1910.-HN. 1944.538. - NÉPSZ. 1912.871. 415 VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1909. 416 Vö.: Vofkori László községsoros táblázataival, amelyek az 1992. évi román népszámlálás adatsorainak mintájára készültek. (VOFKORI László 1996. 132.) 4,7 NÉPSZ. 1912. 458. - 1902. 456. 418 MG. STAT. 1897. 714-715. Oroszhegy határában 1895-ben, a mezőgazdasági statisztika készítői 12507 hold erdőt, 2074 hold legelőt, 3646 hold rétet és csak 1817 hold szántót vettek számba. - Kb. két évtizeddel korábban Kozma Ferenc 13113 hold erdőt, 3314 hold rétet, 2182 hold legelőt és csak 1478 hold szántóföldet mutatott ki Oroszhegy község területén. (KOZMA Ferenc 1879. 148.)