Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
Az utasításból látható, hogy a püspökség méltányolta Jung Cseke Lajos ajánlásait. A paplak tervezésére vonatkozó felhívás arra utal, hogy nem az oroszhegyi pap elképzelése jutott közel a megvalósuláshoz, aki a havasi hívek lelki szükséglete ürügyén Oroszhegyre szeretett volna káplánt szerezni, hanem a főesperes javaslata állt nyerő helyzetben, aki a havasokban akarta letelepíteni az új papot. Valószínűleg ez a különös helyzet akasztotta meg és vetette vissza öt esztendőre a varsági egyházi önálkósodás sebesen száguldó ügyét. Bizonyára igaza volt Jung Cseke Lajos főesperesnek, amikor öt évvel később, 1898-ban nagyon finoman bár, de mégis szókimondóan tájékoztatta püspökét: "Magán úton arról értesültem, hogy a papi állás szervezésének voltak ellenségei, mivel az az oroszhegyi pap jövedelmét csökkentené". Mindenesetre különös dolgok történtek Oroszhegyen 1893 tavaszán. 1893. június 6-án Tamás Ágoston oroszhegyi megyebíró rövid levélben tájékoztatta az udvarhelyi főesperesi arról, hogy ápr. 3-án az egyházközség tanácsa a varsági templomépítés és a havasi káplán hivatalba léptetése ellen foglalt állást. Csatolta leveléhez bizonyos varságtisztási, forrásközi és sólyomköhegyi lakosok templomépítést ellenző nyilatkozatát. 380 A főesperes felháborodva küldte vissza Oroszhegyre Laiber Antal lelkésznek Tamás Ágoston levelének másolatát és a levél mellékleteit, alaposan kérdőre vonva a plébánost, miként fordulhat elő, hogy egy megyebíró "plébániális ügyben" a plébános megkerülésével közvetlenül levelezik a főesperessel. Egyébként is, milyen egyháztanács az, amely templomépítés ellen tiltakozik? A főesperes öt év múlva is megbotránkoztatónak nevezte az esetet, és ennek tudta be, hogy "az egész ügy akkor elaludt". Jung Cseke Lajos főesperes a történtek ellenére 1894-ben fölment az oroszhegyi havasokba, és személyesen szerzett tapasztalatokat a hegyi tanyák népének életéről. 381 Kutatásaim során a Tamás Ágoston megyebíró levelében emlegetett mellékleteket nem sikerült megtalálnom. A varsági plébánián őrzött História Domus első részét viszonylag későn, valószínűleg 1934-ben, jórészt anekdota-szerű emlékezések alapján Héjjá Albert plébános vetette papírra. Az egy kéz írásával készült első részt 1934. szept. 14-én láttamozta a vizitáló egyházi hatóság képviselője. Mindebből következik, hogy a História Domus 1934 előtti része fölöttébb megbízhatatlan. Jellemző példa a püspöklátogatás kétes hitelű históriája. A História Domus 1934 előtti szerzője szerint 1897-ben Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök meglátogatta Varságot, hogy személyesen szerezzen tapasztalatokat a havasi közállapotokról. Látogatása alkalmával építették a Varság felé vezető kövesutat. A püspök a havasi vendégeskedés hatására méltányolta a varságiak kérését, és az egyházi önállósodás során hamarosan felgyorsultak az események. A Varság felé vezető út kérdésére később még visszatérek. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy 1897-ben még a Fenyéd-Zetelaka-Gyergyó kövesút sem készült el, nemhogy a varsági, amely a gyergyói út mellékútja. (UMA. Főispáni jelentések másolatai.) Az áttanulmányozott plébániai irattárakban (OPI., VAPI., UPI.) nem sikerült nyomára akadnom az állítólagos 1897. évi varsági püspöklátogatásnak. Ha lett volna ilyen látogatás, akkor Jung Cseke Lajos főesperes a varsági helyzetet elemző, 1898. febr. 16-án kelt és az erdélyi püspöknek címzett levelében bizonyára úgy fogalmazott volna: "Miként Méltóságod a múlt évben tapasztalta". Ehelyett a szorgalmasan ügyintéző főesperes a saját 1894. évi varsági látogatására volt kénytelen hivatkozni, amit püspöke rendelt el 1893-ban. (UFI. Főesperesi iratok. 90/1898.) A História Domus régi részében lecsapódó varsági emlékezet tehát valószínűleg a valóságosnál három évvel későbbre helyezett főesperesi látogatást magasztosította föl püspöki látogatássá.
