Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA

A varsági templomépítés és plébánia-alapítás 1893-94 táján "elcsendesedett" ügye 1898-ban kelt újra életre. A gyulafehérvári püspök 1898 elején véleményt kért az udvarhelyi föesperestöl Laiber Antal oroszhegyi plébános havasi templomépítést szorgalmazó újabb leveléről. Jung Cseke Lajos főesperes 1898. febr. 16-án ismét kiállt a havasi lakosok lelki gondozásának mielőbbi megoldása mellett. A korábbinál is határozottabban képviselte azt az álláspontját, hogy Varságon nem elég templomot építeni, hanem a templomhoz papi állást is kell szervezni.'

82 1898. szeptember 10-én az udvarhelyi esperes "meghagyásából" Varságon megbeszélést tartott az oroszhegyi havasok népének 12 meghívott hangadó személyisége. Az összejövetelről jegyzőkönyv készült. Eszerint a 12 varsági atyafi a következőkről állapodott meg a "templom és paplak építése tárgyában" : 1. A templomot és a paplakot a Varság-ként emlegetett területen, a működő iskola környékén építsék föl. A határozat hátterében az a vita állhatott, amely akörül zajlott, hogy hol építsék föl a templomot. A sólyomköiek, a nagykútpatakiak és a forrásköziek szerették volna, ha a templom az oroszhegyi tanyás terület vélt közepére, Forrásközére kerül. A bagzosiak és a tisztásiak, korabeli kifejezéssel szólva: a varságtisztásiak pedig azt szorgalmazták, hogy a templom a mai Központ tájékán épüljön föl. Végül a varságtisztási párt győzött az alábbi indokokra hivatkozva: - Varságon a lélekszám kétszer annyi, mint a nagykútpatakai iskolához tartozó területen. - Varságon az oroszhegyi közbirtokosságnak nagy földterületei vannak, amelyekből a középületek telke és a papi birtok kiszakítható. A másik területen ezzel szemben nincs közbirtok. - Varságon a pap számára tudnak vizet biztosítani. Ellenben Forrásközén vízhiány van. - Varságon jobb a közlekedés, mint Forrásközén. A közügyek tárgyalása mindig Varságon szokott történni, "mert fekvésénél fogva útba esik". Útjai jobbak, mint a forrásköziek. - Forrásköze közel van Varsághoz. Közelebb, mint Varság két végpontja: Bagzos és Kövespatak. - Sólyomkő ugyan messze esik a leendő templomtól, de Sólyomkőn kevesen laknak. Megengedhetetlen, hogy a Varságon lakók, akik a havasok népének többségét jelentik, miattuk hátrányt szenvedjenek. 2. A templomot és a paplakot kö alapra fából építsék föl! A szükséges fát biztosítani tudja a lakosság. Ellenben a köépülethez szükséges föveny (homok) öt kilométerről történő hordása nagy terhet róna a lakosságra. Téglának való agyag nincs a környéken. 3. A paplak építésével nem kell föltétlenül elszakadni az oroszhegyi egyháztól. A közös alapokat fenntarthatják, hogy azokból renoválható legyen a varsági templom és a plébánia. Később is önállósodhatnak, ha elégedetlenek lesznek a varsági részesedéssel. 4. A lakosság a templom és a plébánia építéséhez követ és faanyagot ad. Pénzt azonban szegénysége miatt nem tud fizetni. UPI. Főesperesi iratok. 90/1898.