Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
megkezdődött a megajánlások és a befizetések számbavétele. Közben valószínűleg az oroszhegyi havasok új egyházközségének papja püspöki támogatást is kért a harangszerzők számára. Majláth Gusztáv erdélyi püspök 1905. nov. 25-én arról tájékoztatta Tódor Imre varsági plébánost, hogy kiadásainak "apadása" után szívesen segít anyagilag is a harang beszerzésében. Bíztatta a sólyomkői híveket adományaik mielőbbi összegyűjtésére. 369 Miklós Antal nagykútpatakai tanító 1905. dec. 10-ére újabb gyűlés engedélyezését kérte a főszolgabírótól. Ezen a gyűlésen valószínűleg jelentősen előrehaladt a pénzadományok gyűjtése. A nagy és egy kisebb harang öntésére kivételesen nem Manchen Mihály segesvári, hanem Honig Frigyes aradi harangöntő mester kapott megbízást. A mester 1906-elején elvégezte a munkát, és részletesen lerajzolta a nagykútpatakai tanítónak, hogy az eddigi egy harang helyére miként akasszanak föl két harangot. A varsági plébánia irattárában fennmaradt az a vasúti fuvarlevél, amellyel 1906. febr. 17-én az aradi mester Udvarhely felé elindította a Sólyomkőre szánt harangokat és azok tartozékait. A sólyomköiek közmunkával serénykedtek a harangok helyre rakása során. A munkálkodók két liter pálinkát fogyasztottak el. A pénzügyi elszámolás egyik tétele szerint: "A harang megáldásakor a papnak fizetés semmi, de finom szilva pálinkával meg lett kínálva - 90fillér"? 70 A sólyomköiek az összegyűjtött pénzből 400 koronát adtak föl postán az aradi mesternek a harangokért. Ez az összeg a harangok árának csak a kisebbik részét jelentette. 1906. április 27-én ugyanis Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök arról értesítette Tódor Imre varsági plébánost, hogy a "nagykútpatakai harangok ára fejében" 518 koronát megküldött Honig Frigyes aradi harangöntőnek. 3 1 Temetők 1883 előtt Varság területén nem voltak temetők. Ha valaki meghalt az oroszhegyi havasokban, holttestét hazavitték Oroszhegyre, és ott temették el. Valószínűleg előfordult, különösen tomboló hóviharok idején, hogy a szegényebb, kevésbé ismert havasi halottat nem vitték haza Oroszhegyre, hanem hozzátartozói, munkatársai hivatalos egyházi szertartás nélkül eltemették a távoli hegyek köves földjébe. 372 Ilyen esetek híre juthatott Csató József udvarhelyi esperes tudomására 1866-ban, aki máj. 24-én kelt levelében keményen figyelmeztette az oroszhegyi plébánost, hogy sürgősen foglalkozzon az illegális temetések kérdéskörével, és semmiképpen se nézze el az efféle bűnös cselekedeteket: "Szomorúan értesültem, hogy az oroszhegyi havasokon hívei közül többen azon merényre vetemedtek, hogy elhalt keresztény társaikat a' lelkészi hivatal tudta nélkül ,8 VAPI. Plébániai iratok. (1910-1913). 1911. 9 VAPI. Plébániai iratok. (1902-1909). 1905. ™ VAPI. Plébániai iratok. (1910-1913). 1911. " VAPI. Plébániai iratok. (1902- 1909). 1906. - Nem tartozik szorosan a témánkhoz, de mégis érdemes megemlíteni, hogy a Sólyomkőről 1904-ben a varsági új templom tornyába átszállított harangon valószínűleg "átok ült". 1911 és 1913 között ugyanis újabb "harangöntési ügy" foglalkoztatta a fiatal varsági egyházközséget, amelynek során nagy vita és pereskedés kerekedett Manchen Mihály segesvári harangöntövel. 1912-ben azért kellett harangot önteni, mert a régi megrepedt. 12 Efféle illegális temetésekre akadt példa az alföldi tanyatörténetben is. Vö: BÁRTH János 1996. 184.
