Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

1. A TELEPÜLÉSNÉPRAJZI KÉP NÉHÁNY VONÁSA

A kinttartózkodás fokozatai elvezettek az állandóan lakott szórványtelepekhez és a hegyi tanyák népének közösséggé formálódásához. Varság határában még a XX. század végén is fellelhető néhány ún. oroszhegyi kicsi ház, vagyis olyan telephely, amely oroszhegyi tulajdonban van, és gazdája csak időszakosan használja. Ezek a kis faházzal és csűrrel ellátott szállások a hajdani hegyi tartozéktanyák és a hozzájuk kötődő régi életforma reliktumai. Valamikor sok oroszhegyi kicsi ház létezett a varsági tájon. Ha betérünk valamelyik varsági portára, a gazda rendszerint elmondja: állt itt hajdanán egy oroszhegyi kicsi ház, de lebontottam, amikor építettem a most is álló házat. A varsági hegyi tanyák fejlődésének az alábbi fokozatai, korszakai különböztethetők meg: - A XIX. század utolsó harmada előtt a varsági szállások tartozéktelepülés jellege dominált. A varsági irtott kaszálót birtokló oroszhegyi gazdának volt Oroszhegyen háza. A faluban lakott, oroszhegyi polgárnak számított. Varsági szállásán csak időszakosan tartózkodott, pl. szénakaszálás idején, illetve télen az állatok teleltetése céljából. Utóbbi munkát legtöbbször nem a gazda végezte, hanem szolgalegények és gazdafiak tanyáztak kint a havasi épületekben. - A XIX. század utolsó harmadában és a XX. század elején egymás mellett éltek a tartozék jellegüket elvesztett hegyi farmtanyák és a még időszakosan használt tartozéktelepek. Az utóbbiak száma és jelentősége egyre csökkent. - A XX. század I. világháború utáni éveiben általánossá váltak a farmtanyák. A tartozéktanyákból csak néhány hírmondó maradt. Az állandóan lakott farmtanyák oroszhegyi eredetű népe egymással épített ki társadalmi kapcsolatokat. A mindennapi életben nagy szerepe lett a szomszédsági közösségnek. Lassan kiformálódott a varsági tudat. Kialakultak a varsági szokások, amelyek a régi oroszhegyi szokások szórványtelepülési körülményekhez alkalmazott változatai. Pl. a nagy távolságok miatt megváltozott a lakodalom korábbi rendje; különös, varsági színt kapott a házszentelés; az állattartó tanyai nép életritmusához igazodva a déli órákra tolódott a vasárnapi mise; megnőtt a templom előtti találkozás, beszélgetés szerepe stb. - A XX. század utolsó harmadában Varságon is feltűntek a másodlagosan tartozék tanyák. Ez azt jelenti, hogy az elnéptelenedett tanyát egy másik tanya vagy „központi" ház gazdája használja időszakosan. Ugyancsak ebben az időben tűntek föl a városi lakosok által megvásárolt hobby-tanyák és a patakvölgyekben épített üdülőházak. A varsági tanyafejlődés fentebb bemutatott állomásai, fokozatai a nagy távolság és az ökológiai viszonyok különbözősége ellenére megfelelnek az alföldi tanyafejlödés stációinak, fokozatainak.