Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY FALU A HAVASALJÁN VAGY HEGYALJÁN Oroszhegy szokatlanul magas fekvésű, régi székely falu a hajdani Udvarhelyszék területén, a Görgény-hegység oldalában. 10 Orbán Balázs költői szépségű leírása szerint a magasan fehérlő oroszhegyi templomtorony harangjának szavát úgy hallja az Udvarhelyről Parajd felé igyekvő utas, mintha az égből zengene." Varság és a körülötte elterülő hegyvidék földrajzi hovatartozásáról a tájjal foglalkozó szakmai irodalom kétféleképpen tájékoztat. A szerzők egy része a Görgényi-hegység és a Hargita határát a Parajdot Gyergyóalfaluval összekötő, Bucsin-tetön áthaladó útnál, illetve a Kisküküllő felső folyásánál jelöli meg. Ez a szemlélet Varságot és környékét a Hargitához illeszti. Más szerzik úgy tartják, hogy a Görgényi-hegység és a Hargita határa a zetelaki völgyben, illetve annak folytatásaként a Sikaszó völgyében húzódik. Következésképp Varságot és környékét a Görgényi-hegység déli részeként értelmezik. A „Hargita-párti" megfogalmazások Tulogdy János rövid földrajzi összefoglalásához (TULOGDY János 1929. 538.) és Cholnoki Jenő nagy példányszámban megjelent nagy hatású könyvéhez (CHOLNOKI Jenő. é. n. 1938. 455-456.) nyúlnak vissza. A „Parajd-Oroszhegyi hamuplatót" tanulmánya címéből ítélve Nyárády Erasmus Gyula a Hargita részeként értelmezte. (NYÁRÁDY ERASMUS Gyula 1929. 606.) A Korondtól keletre, Oroszhegytöl, Zetelakától északkeletre emelkedő platót Cholnoki Jenő Hargita plató néven jelezte. (CHOLNOKI Jenő é. n. 1938. 131.) Valószínűleg az ö hatására olvasható egy turista célokat szolgáló album egyik térképén a „Hargita fennsík" felirat. (KOSZTA NAGY István szerk. 1997. 37.) A Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet által 1942ben kiadott Székelyföld című 1:200 000-es térképen a „Görgényi hav." felirat v betűje megállt a Parajdról Gyergyófaluba vezető útnál. A „Hargita" felirat H betűje pedig Varság lakott területétől északkeletre, a Nagy-Somlyó alá került. Ennek a térképnek a gyakorlatát követte az Abel Térképészeti Kft. 1997-ben kiadott 1: 250000-es székelyföldi turistatérképe, amelyen a nyomaték kedvéért Varság és Oroszhegy között díszeleg a „Hargita-fennsík" felirat is. A néprajzkutató Molnár István, jelezve, hogy a Farkaslakától északkeletre elterülő hegységet Hargitának tartja, 1963-ban így fogalmazott: „ A Nyikó patakja a Hargita fennsíkjának nyugati pereméiől indul". (MOLNÁR István 1963. 474.). Valószínűleg a néprajzkutató Kósa László is Hargitának tekintette a Korondtól, Sófalvától, Parajdtól keletre húzódó hegységet, amikor leírta a „Hargita-alji Sóvidék" kifejezést. (KÓSA László 1990. 376.) A „görgényi-párti" megfogalmazások számbavételét Radványi Antal sokszor idézett tanulmányával kezdjük, aki 1909-ben értekezett a Görgényi-havasokról. írásában nem foglalkozott a hegység kiterjedésének kérdéskörével, de bizonyos mondataiból sejtheß, hogy a Sikaszó patak tájékát tartotta a Görgényi hegyek déli határának. (RADVÁNYI Antal 1909.) Ferenczi István több tanulmányában is a Görgényi-hegység déli részén lévő várként írt a varsági Tartód váráról. (FERENCZI István 1991.4., 1993. 4.) Vofkori László Varság tájékát Dél-Görgényként emlegetve következetesen a ZetelakaSikaszó-Libán sávjában húzta meg a Görgényi-hegység déli határát. (VOFKORI László 1993. MIHÁLY Tibor - VOFKORI László 1997. 7.) A fentebb már említett ABEL Térképészeti Kft. ugyancsak 1997-ben megjelentetett Udvarhely megyét ábrázoló 1:150 000-es falitérképén a Görgényi-havasok felirat a Libánig húzódik, a Görgényi-hegység és a Hargita nyugati platóvidékére pedig salamoni ítélet eredményeként a Görgény-Hargua-fennsík felirat került. A varsági tanulmánykötet szerzői nem tekinthetik feladatuknak a fentebb bemutatott táj értelmezési nézetkülönbségek elbírálását és eldöntését, de Varság táji hovatartozásának megfogalmazásával mindenképpen állást kell foglalniuk. E sorok írója a „görgényi-pártot" erősítve úgy véli, hogy a Görgényi-hegységet és a Hargitát Zetelaka, a Zeteváraljai mesterséges tó, a Sikaszó völgye és a Sikaszó vagy Libán-hágó, egyszerűbben szólva: a Fenyéd-Gyergyóújfalu közötti út választja el egymástól. Következésképp, Varság területe a Görgényi-hegység része. ORBÁN Balázs 1868-1873.1: 96.
