Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
4. AZ OROSZHEGYI HAVASOK NÉPÉNEK ÖNSZERVEZŐDÉSE, TÁRSADALMASULÁSA - VARSÁG KÖZSÉG KIALAKULÁSA
nemcsak itten Oroszhegyben, hanem a havason, szétszórtan lakó 7-8 száz lelket számláló hitfeleink és rokonaink köztis nagy és igen terhes szolgálatokat telje sít" 321 Az indoklás érzékelteti, hogy 1880 táján a hegyi tanyák léte és a tanyákra költözés divatja, gyakorisága nemcsak a község közigazgatási és egyházi vezetőit állította új feladatok elé, hanem megváltoztatta a népi tisztségviselők szerepkörét is. Ide kívánkozik az az adat, amely szerint 1882. ápr. 23-án az oroszhegyi egyházközségi gyűlés az almegyebíró és a megyefiak választása során választott egy megyefiat a varságtisztási és nagykútpatakai erdei lakosok számára is. A havasi megyefia a külterületi iskolákat is ellenőrizte. 328 A XIX. század második és a XX. század első felében az erdélyi római katolikus egyházmegye bevett szokása szerint házasságkötések alkalmával a pap ún. szabadegyezkedési levélben rögzítette a házasulandó felek legfontosabb adatait. Ezek a szabadegyezkedési levelek évenként kötegelve általában megtalálhatók a legrendezetlenebb plébániai irattárban is. Az oroszhegyi szabadegyezkedési levelek sorában 1880-ban tünt fel az első olyan eset, amikor a házasulandó felek havasi lakóhelyet diktáltak be a papnak. 1880. júl. 5-én az oroszhegyi plébánián kinyilvánította házasságkötési szándékát a Varságtisztáján lakó 26 éves Pál Ignác és az ugyancsak Varságtisztáján lakó 45 éves Szőcs Katalin, Máté András hátramaradott özvegye. 329 Az eset nem lehetett mindennapi. Az ifjú legény valószínűleg a jobb megélhetés reményében, a varsági gazdaságért szállott reá a jóval idősebb özvegyasszonyra. Oroszhegy 1857 és 1889 között vezetett házassági anyakönyvében is feljegyezték a különös házasság megkötése alkalmával, hogy a fiatal férjet szerző özvegyasszony Varságtisztásán lakott. Egyébként az anyakönyvben ez az első eset, amikor az oroszhegyi illetőségű házasuló fél lakóhelyeként nem Oroszhegy, hanem az egyik oroszhegyi havas neve szerepel. 330 1880 után a szabadegyezkedési levelekben gyakran előfordultak olyan házasuló felek, akik oroszhegyi illetőségű személyként a Varság pataka tájékán, hegyi tanyán laktak. Az elsők közül említem "oroszhegyi, a Forrásközén lakozó Berkeczi Antalt", aki 1881. jan. 23-án az oroszhegyi Bálint Annát vette feleségül, valamint az "oroszhegyi - a Varság tisztáján lakó" Tamás Ignácot, aki 1882. ápr. 30-án az "ugyancsak oroszhegyi - a Varság tisztáján lakó Kis Borbarát" választotta élete párjául. 331 1881 májusában kiderült, hogy a tavaszi hónapokban sok varsági lakos gyereke nem látogatja a nagy igyekezettel létrehozott tanyai iskolákat. Érdemes itt szószerint idéznünk a mulasztó gyerekek névsorát, mert szüleikkel együtt Varság első állandó lakosai közül kerültek ki. Bennük a legrégibb varságiak egyik csoportját tisztelhetjük. íme az iskolába nem járó, illetve sokat mulasztó varságiak 1881-ből: 17 OPI. Egyházközségi jegyzőkönyvek. 1969-1902. 5. !S U.ott. 10. 9 OPI. Plébániai iratok. 1880. Szabadegyezkedési levelek. 1 CSAL. Anyakönyvek. Házassági ak. 1857-1889. 1880. júl. 5. - Szükséges megjegyeznem, hogy az 1889-ig vezetett anyakönyvben 1880 után sem fordul elő több olyan eset, amikor valamelyik oroszhegyi illetőségű házasuló felet havasi lakosként tüntették volna föl. Minden oroszhegyi illetőségű lakos lakóhelyeként az Oroszhegy helységnevet jegyezték be. Ez szemléleti kérdés, ami tulajdonképpen érthető, de valójában nem pontos. Nyilvánvaló, hogy ebben az időben az oroszhegyi házasulok jelentős része már varsági lakos volt. Erről tanúskodnak többek között a szabadegyezkedési levelek. 1 OPI. Plébániai iratok. 1881., 1882. - Szabadegyezkedési levelek.
