Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - Czickné Frank Mária: Az Éber-emlékház könyvkincsei
Czickné Frank Mária: Az Éber-emlékház könyvkincsei Id. Éber Sándor Rómában ismerkedett meg Erdős Reneé írónővel, Fülep Lajos első feleségével, akinek társaságát több alkalommal élvezhette. Az írónő felkérte az Aranyveder című új könyve borítólapjának tervezésére. Az emlékház könyvállományába tartozik a régi könyvgyűjtemény is, mely 61 darabból áll. Ősnyomtatvány nincs közöttük, ugyanis az ősnyomtatvány kategóriájába általában véve a könyvnyomtatás feltalálásától, azaz 1450-től az 1500. december 31-ig nyomtatott könyvek tartoznak. Ez a meghatározás az egész világon elfogadott. A régi könyv időhatára nálunk korábban az 1711 -es év, a szatmári béke éve volt, mint a magyar történelem egyik fordulópontja, és egyúttal Czvittinger Dávidnak a magyar irodalomtörténet-írás és könyvészet alapjait megvető Specimen Hungáriáé literatae (Kísérlet a magyar tudományosság összefoglalására) című müvének megjelenési éve. A korszakhatár ma már a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a régi könyvek esetében az 1850-es év lett. A nyomtatott hungarikumok tudományos igényű bibliográfiai munkálatai a 19. század második felében indultak meg. Az Éber-emlékház régi könyvei közül 22 db jelent meg a 18. században, 17 db pedig a 19. században. Nem volt évszám 8 könyvben, kettő nem tartozik közvetlenül a régi könyvek közé - az egyik 1912-es, a másik 1907-es mégis ezekhez sorolták őket. A legtöbb, 29 db latin nyelvű, 11 kötet magyar és 10 kötet német nyelven íródott. 15 könyvben találkoztam „Éber Géza nyug. pleb. Szálka” fekete tintás autográf beírással. Éber Géza id. Éber Sándor testvére volt, 1896-ban szentelték pappá. Egyházi tevékenységet Fekeden (Baranya megye), mint lelkész, majd Szászváron (Baranya megye), mint plébános végzett. A legkorábban megjelent régi könyv Cicero Marcus Tullius (i. e. 106^13.): M. T. Ciceronis epistolae ad Atticum, ad Brutum et ad tratrem című történelmi témájú műve. Frankfurtban jelentették meg 1600-ban, 480 lapból áll és illusztrált. Csonka példány, a 480. laptól hiányzik. Az előzéklap belső felén fekete tintás autográf bejegyzés: „Éber Géza nyug. pleb. Szálka”. Cicero a rómaiak legjelesebb szónoka és államférfija volt, mintegy 57 beszéde maradt ránk. A könyvállományban összesen három kötet található Cicerótól. Filozófiai témájú könyvet kettőt találtam. Az egyik latin nyelvű, bőrkötésben, a címe Positiones ex universa philosophia... 1783-ban adták ki hely megjelölése nélkül. A címlap előtti oldalon fekete tintával írt bejegyzés: „Csapó Pápay István szül. 1808. + 1878 Mözs”. Csapó Pápay István mözsi jegyző volt, Éber Márton apósa, Éber Márton pedig id. Éber Sándor fia volt. 1879-ben választották meg a szekszárdi nagytemplom kántorának és az ezzel együtt járó tanítói állásba is. Egy érdekes, öt kötetből álló könyvvel találkoztam, mely német nyelvű, és az európai pillangókról szól. A címe: Die Schmetterlinge von Europa, az írója Treit- schke, Friedrich, Leipzig-ben (Lipcse) adták ki 1825-ben. A címoldalon nehezen olvasható írással: „Ex Bibliotheia G... Hofba...” (A kipontozott részeket nem lehetett elolvasni). Az előzéklap belső oldalán: „Éber Géza nyug. pleb. Szálka” bejegyzés található. A földrajzi témájú könyvek közül kiemelném Tomka-Szászky Ioannis: Intro- ductio in orbis antiqui et hodierni Geographiam... című művét, mely már a második kiadás Severini János által kiadva Pozsonyban és Kassán, 1777-ben. 990 [-120 ] lapból áll, az elején rézmetszettel. Tomka-Szászky János evangélikus lelkész és 156
