Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - Czickné Frank Mária: Az Éber-emlékház könyvkincsei
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében gimnáziumi tanár volt Kassán, 1734-től Magyarország történetét is tanította, ami akkoriban merész újításnak számított. A címlap előtti, a rézmetszetet tartalmazó lapon két különböző kéztől származó írás: „ex libris Antony Madarász [ez áthúzva], alatta Pauli Endrődy”. Értékes kiadvány Pápai-Páriz Ferenc magyar-latin szótára. A könyv eleje és a hátlap is hiányzik. A római számokkal jelzett oldalakon a szerző a rövidítéseket magyarázza; majd egy címoldal következik, innen tudjuk a mű szerzőjét és címét: Dictionarium hungarico-latinum, ... Francisci Páriz Pápai. Medicinoe Doctoris, & in Alma Enyedina Publici Professoris. Pápai-Páriz Ferenc (1649-1716) magyar orvos, író, az első magas szintű magyar nyelvű orvosi mű, a Pax corporis szerzője. A magyar-latin szótárat a szebeni (Szeben = Nagyszeben, Románia) városi nyomdában adták ki 1767-ben, mely akkoriban Sárdi Sámuel tulajdonában volt. (Ifj. Barth Jánostól vásárolta meg a nyomdát Sárdi Sámuel.) Az egyházi témájú könyvek közül jelentős Kempis Tamás (kb. 1380-1471) német nyelvű műve, melynek címe: Nachfolgung der heiligsten Jungfrau Maria, nach dem Muster der Nachfolgung Jesu Christi Thomae Kempis. Aus dem Französischen übersetzt. A szerző francia nyelvből fordította Szűz Mária életét. Bécsben adta ki Trattner, Johann Thomas id. 1778-ban, mint udvari nyomdász és könyvkereskedő, aki később Pesten (1783-1788) vásárolt nyomdát. Kempis Tamás Ágoston- rendi szerzetes, majd rendfőnök, Krisztus követéséről című műve az ellenreformáció legnagyobb hatású irata lett. Fontosnak tartok bemutatni egy Budán megjelent hungarikumot, mely 1769- ben jelent meg latin nyelven. A címe: Varia Pietatis Exercita, omnibus Christi Fidelibus accommodata. A kötet 576 lapból áll, és az előzéklap hátoldalán egy színes rézmetszet látható. Az előzéklapon fekete tintás bejegyzés „Stephani Pápai”, Pápai István, a mözsi jegyző, akit már előzőleg említettem. A kiadó Länderer Lipót Ferenc, egy német nyomdászcsalád leszármazottja. A budai Länderer-műhely tulajdonjogát két fiú között kellett felosztani: Länderer Lipót Ferenc és Länderer János Mihály között. Lipót Ferenc átvette a budai műhelyt a fiatalabb pedig a pénzbeli kielégítésén megvette a pozsonyi Royer Ferenc Antalnak pozsonyi nyomdáját. Budán a Landerer-műhely fél évszázadig konkurencia nélkül dolgozhatott. Számomra a legérdekesebb egy magyarul kiadott szépirodalmi mű 1767-ből. Három műből áll, az első címe: Cyrus szomorú játék Mellyet, magyar nyelvre for- détott Kereskényi Adám Jesus Társaságának szerzetes papja. A második mű címe: Mauritius tsászár szomorú játék. Mellyet magyar nyelvre fordétott Kereskényi Adám Jesus Társaságának szerzetes papja. Kereskényi Adám a kassai juzsuita nyomda felügyelője volt, majd később a kolozsvári nyomdánál töltötte be ugyanezt a tisztséget. A harmadik darab címe Salamon Ptolomaeus, Es Titus három szomorú játék, kettejét ennen maga szerzetté, Harmadikát pedig metasztaziusból fordittotta, És az Elő-Járóinak engedelméből ki-botsatotta. Iliéi János Jesus Társaságának Papja. Kassán jelent meg és 168 lapból áll. Az első előzéklapon fekete autográf bejegyzés található: „Stephani Pápai nunc est Geizae Pápai, M DCCC LXXII. august 14. dátum in Mözs”. A hátsó lapon a következő írás áll: „Édes Kedves atyám akiengem fölnevelt azükeser szolgálatjával köszönöm Szivembül atyai Kegyes grátziáját Pápai Márton édes fíae”. A könyv érdekessége, hogy a fejezetek elején egy rövid bevezető 157
