Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Bereznai Zsuzsanna: Schőn Mária, a hajósi néprajzgyűjtő
Bereznai Zsuzsanna: Schon Mária, a hajósi néprajzi gyűjtő szólítása is változatos formákat hoz létre. A keresztnevek becézése és csúfolása a nyelvi humor példái. A gyermek szó szinonímiái közül több mint 40 szót említ a szerző, melyek elsősorban a kedveskedés, a szeretetteljes dorgálás nyelvi megfogalmazásai. Az érzelmi kifejezésmódok, a nevelés jól tükrözik azt a társadalmi hátteret, a család szigorú, számonkérő világát, amelyben a XX. század közepéig a parasztgyermekek nevelkedtek. A játékok és játékszerek fejezet a leányok és fiúk játékszereit, a különböző korosztályok népi játékait ismerteti, majd a szerző kitér a felnőttek és a gyermekek közös játékaira is. (mondókák, mozgásos játékok) A testrészek szókincse, a gyermekek viseletdarabjainak megnevezései, az étkezés, az alvás, a gyermekbetegségek szókincse, az állatok megnevezése, a szentek és az ünnepek gyermekek által történő elnevezései folytatják a sort. Majd a néphit legarchaiku- sabb rétegét képviselő gyermekijesztők bemutatásával zárja a gyermeknyelv szókincsének jellemzését. A gyermekekről szóló szólások és közmondások ugyancsak jól példázzák a gyermek családban betöltött szerepét.s Nagyszabású tanulmány született a hajósi sváb lakodalmi szokásokról is, mely a XX. századi néphagyomány összefoglalását adja.8 9 A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája című tanulmányban a munkakultúra sajátosságai a témakör sokszínűségének megfelelő rendszerben kapnak helyet. A szerzőpáros a munkakultúra széleskörű értelmezése szerint igyekszik kiaknázni a témában rejlő lehetőségeket. A tanulmányban kitérnek a munka és a népi lélek kapcsolatára, a munka és erkölcs viszonyára, melyben a hajósiak értékelő véleményét összegezik önmagukról és a szomszédos települések népéről. Igen so- katmondóak a hajósiak munkával kapcsolatos közmondásai, szólásai és a munkákról szóló népi elbeszélések is. Majd a paraszti gazdálkodás egyes részterületeit veszik számba: a földművelés, az állattartás, a háztartásvezetés munkáinak sajátosságait, s a parasztok által is elvégzett mestermunkákat. Kiemelten foglalkoznak az ártéri gazdálkodással, hiszen a hajósiak mindennapi életét a vízzel való együttélés jellemezte, mely mindennapos, vég nélküli küzdelem volt a természet erőivel. Jellemző ennek kapcsán a hajósiak gondolkodásmódjára az, hogy a Duna évenkénti áradásait az élet természetes velejárójának tekintették, a magyar árvíz szónak nyelvükben nincs sváb megfelelője - ők természetes egyszerűséggel a Duna-wassr névvel nevezték, ami annyit tesz: Duna-víz. Ugyancsak kiemelten foglalkoztak a helyi szőlőműveléssel és borászattal, valamint a Pincefalu múltjával, a pinceépítés munkájával. Végül az egyes munkákhoz kapcsolódó folklórjellegű hagyományt vették számba.10 Schön Mária több mint 25 éves néprajzi gyűjtőmunkája eredményei csak kisebb részben hozzáférhetők publikációk formájában. Munkájának eredményei magnófelvételeken és kéziratok formájában őrződnek többségükben. Kéziratban van a hajósi tájszótár, a népmese- és mondagyűjtése, a hajósi népi humor adattára, a hajósi népdalkincs, a szólások és a közmondások gyűjteménye, a kalendáris népszokások anyaga, a hajósiak halálképéről írt tanulmánya, a város élő és történeti földrajzi nevei. Adattárában különféle dokumentumok is megőrződtek: énekes füzetek 8 Kézirat a Cumania 24. kötete számára (megjelenés alatt). 9 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2006. 10 BEREZNAI Zsuzsanna - SCHÖN Mária 2007. 78
