Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója
Mészáros Márta: Szabó Kálmán a Kiskun Múzeum támogatója Az apa halálakor az első házasságból származó Mária már nagykorú, az előző esztendőben ment férjhez dr. Taijányi Gyulához. A félárva kiskorú Szabó-gyerekek az egyre többet betegeskedő édesanyjukkal maradtak, aki 1904. decemberi 8-án hunyt el. Kálmán ekkor 17 esztendős, hetedikes gimnazista. Az árván maradt család ügyeit az Árvaszéki iratok alapján lehet nyomon követni.16 A gyermekekről való gondoskodást az édesanya testvére Munzáth Teréz vállalta, akinek besegített a Szegeden élő nagymama, övz. Munzáh Adolf Ti vadamé. A gyermekek gyámja 1905-től Mihalovits Alajos gimnáziumi tanár lett, aki ekkor Szabó Kálmán osztályfőnöke is volt. A gyerekek továbbra is a szülői házban éltek, és a nagynéni vezette a háztartást. A legidősebb testvért, Gézát nagykorúsították 1905-ben, ő gyógyszerésznek tanult, Keszthelyen, majd Nagybecskereken élt és dolgozott. 1918-ban házasodott Pozsonyban. Ilona, a második, tanítónőnek tanult Budapesten az Erzsébet Nőképzőben, majd férjhez ment Szomor József gimnáziumi tanárhoz és Pozsonyban éltek. A gimnázium elvégzése után Kálmán a budapesti egyetemen, bölcsészkaron folytatta tanulmányait, mint tanárjelölt, majd 1907-től a jogi karra lépett át. Benedek a selmeci akadémián erdészetet tanult, majd erdészmémökként Győrben élt, nem házasodott meg. Koméit és Irént, mint a két legkisebb testvért Szegeden az anyai nagymama vette gondjai alá, és ott végezték a középfokú iskoláikat. Koméi 1911-ben lett nagykorú, Zürichben élt három esztendeig és tanult a műszaki egyetemen. A legkisebb gyermek, Irén tanítónő lett, Győrben élt, nem ment férjhez. A gyermekek korán árvaságra jutottak, de a háttérben álló családi vagyon, amellyel meg kellett tanulniuk gazdálkodni és elszámolni, valamint a családi összefogás, a jóakaratai támogatások lehetővé tették számukra, hogy tanuljanak, megállják a helyüket az életben. Kálmán Kolozsváron folytatta jogi tanulmányait, közben 1908 és 1910 között sokat tartózkodott Kiskunfélegyházán. 1910-től már jogászként tartották számon. 1911 februárjában Kada Elek Kecskemét polgármestere meghívta az alakuló városi könyvtár és múzeumhoz kisegítő munkaerőnek.17 Ez az esztendő sorsfordító volt Szabó Kálmánnak, hiszen állást ajánlottak számára Kecskeméten, magángyűjteményének nagy részét felajánlotta és a Szalay Gyula által vezetett kiskunfélegyházi Városi Múzeumnak ajándékozta18, valamint házasságot kötött Zólyomi Simon gimnáziumi tanárának leányával, Erzsébettel június 11-én a kiskunfélegyházi Szent István templomban19. Ezzel elbúcsúzott szülővárosától. Szabó Kálmán Kiskun Múzeumnak adományozott gyűjteménye „Hosszú évek során fáradhatatlanul szorgoskodott városunk néprajzi és természetrajzi tárgyainak összegyűjtésében, amely a szakemberek elismerését is kivívta. A nagybecsű gyűjteményét, továbbá madárfészek- és tojásgyűjteményét a Városi 16 BKMÖL V176B. Kiskunfélegyháza Város Árvaszékének iratai, Árvaszéki iratok 731/1925. Szabó József ügyvéd iratai 17 KŐHEGYI Mihály 1986. 11. 18 Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó 1911. január 22. szám 3. 19 Kiskunfélegyházi Szent István templom plébániájának házassági anyakönyve 1911. június 10.; Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó 1911. június 18. szám 3. 36
