Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
I. Muzeológusok, gyűjtők, adatközlők - Mészáros Márta: Szabó Kálmán, a Kiskun Múzeum támogatója
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Múzeumnak adományozta. Ez a szép és gondos gyűjtemény rendkívül szépen és igen értékesen egészíti ki a Városi Múzeum egyes sorozatait”20 - e lelkes újsághír számolt be dr. Szabó Kálmán nagylelkű adományáról, amelyet szülővárosa múzeumának ajándékozott 1911-ben. A halászati gyűjteményét a Kecskeméti Városi Múzeumnak adományozta.21 A neves gyűjtő hírében álló fiatalember számára a kezdetet, az iránymutatást, a régmúlt tiszteletét, tárgyi emlékeinek felkutatását és megőrzését a gimnázium, valamint a gimnáziumban születő múzeum jelentette. A 13 esztendős diák 1899/1900- as tanévben újrajárta a harmadik osztályt, ekkor Szalay Gyula lett az osztályfőnöke. Szalay Gyula 1895-ben, a főgimnáziummá bővített középiskolában először az ifjúsági könyvtár őre volt, majd Beke Lajos után 1899-ben a történelmi és philo- lógiai múzeumot, a pénz- és éremtárat, valamint a régiségtárat is felügyelte. A jelentős gimnáziumi gyűjtemény 1902-ben, Szalay kezdeményezésére felállított városi múzeumi-gyűjtemény alapjául szolgált.22 E gyűjtemény és múzeum születésénél jelent volt Szabó Kálmán, aki osztályfőnöke révén részese lehetett a gyarapodásnak és a küzdelmeknek. Az évente megjelenő gimnáziumi évkönyvben Szalay Gyula, mint a gyűjtemények őre, folyamatosan közzé tette az adott tanév gyarapodását és az adományozók nevét. Minden alkalommal olvasható Szabó Kálmán tanuló neve, aki javarészt régi pénzérmékkel gyarapította az iskolai gyűjteményt.23 1 900-tól Szalay nagyobb figyelmet fordított a néprajzi gyűjtésekre és különgyűjteményt alakított ki a gimnáziumban. Szabó Kálmán tehát, mint diák tanúja, de résztvevője is volt osztályfőnöke mellett a múzeum születésének. Az érettségi után Szabó Kálmán Budapesten folytatta tanulmányait 1905-ben, de nem szakadt el a gimnáziumban működő múzeumtól. Szalay Gyula 1908-tól az éves jelentésében megemlítette, hogy a néprajzi gyűjtemény fejlesztésénél anyagi erő hiányában a kutatásra helyezték a hangsúlyt. „E tekintetben Szabó Kálmán joggyakorló volt szolgálatunkra, ki a kutatást most a városban végzi és összeírja a található összes néprajzi tárgyat, hogy kellő anyagi eszköz birtokába jutva e tárgyak megszerezhetőek legyenek.”24 1911-ig segíti Szabó Kálmán Szalay Gyula munkáját, amelynek betetőzése az általa felajánlott saját gyűjtemény volt. Ekkor a városi múzeum gyűjteménye már nem fért el a gimnáziumban átadott három helyiségben és a pincében. Szalay új épületért, több helyiségért folyamodott a városhoz, amelyet 1912-ben meg is kapott, de ekkor már a fiatal tanítvány a kecskeméti múzeum gondjaival volt elfoglalva. Szabó Kálmán magángyűjteményét képező néprajzi tárgyait 1911. február 14- én, Kecskeméten kelt dátumú jegyzékkel adta át a kiskunfélegyházi városi múzeumnak.25 A kézzel írt több oldalas jegyzék 240 darab néprajzi tárgyat sorol fel tételesen. A tárgyak a megszerzés időpontja szerinti sorrendben szerepelnek, megnevezéssel, 20 Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó 1911. január 22. szám 3. 21 KŐHEGYI Mihály 1986. 27. 22 MÉSZÁROS Márta 2007. 381. 23 Kis-Kun-Félegyházi Városi Katholikus Főgimnázium Értesítője 1900/1901, 1901-1902, 1902-1903, 1903/1904, 1904/1905 tanév 24 Kiskun Múzeum irattár 7/1909. jelentés a múzeum 1908. évi működéséről. 25 Kiskun Múzeum Tört. Dók. 82.13.1 37
