Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

IV. Múzeumi kutatások - Váczi Mária: Játék és játszás magyar költők verseiben – Kosztolányi Dezső

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Ezzel a történettel ismét visszaérkezünk ahhoz a gondolathoz, hogy számára a játék életforma, nem tud nem játszani, s ebben leghűségesebb társa felesége, aki­nek nászajándékul megírta a magyar irodalom egyik legszebb versét, az Akarsz-e játszani-t.41 A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? Akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni, A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszu-hosszu őszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragőzt? Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, az utcaseprő, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált? A versre, mint egyetlen nagy kérdésre bizonyára megtalálták a választ kedvelt játékukban, a Kisilonka játékban, amit rendszerint ketten játszottak, de szívesen előadták baráti társaságban is. Felesége volt Kisilonka, a különböző életkorú kislány pár hónapostól hatvanévesig, attól függően, hogy mit kívánt a játék. A felnőttet, szülőt (legtöbbször az apát), idegent, vagy egy másik kisfiút Kosztolányi Dezső ját­szotta. Egyik játékukat így írja le felesége a költő életrajzi regényében: Tudod-e, Kisilonka, hogy te ma semmit sem kapsz enni. Semmit, csak egy csésze üres teát. Kisilonka pedig a kilátásba helyezett koplalást még a hatvan japán kislány s a folyóba zuhant kiránduló gyermekek halálánál is nagyobb rémülettel és méltatlan- 47 47 KOSZTOLÁNYI DEZSŐ 1980. 248. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom