Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Székelyné Kőrösi Ilona: Kerekegyházi polgárok
Székelyné Körösi Ilona: Kerekegyházi polgárok folytatni, az itt letelepedők kénytelenek voltak új kultúrákat teremteni, újításokat alkalmazni, és mivel sokfelől jöttek, egymástól is sokat tanultak. A kerekegyházi adófizetők 1865-ös összeírását Szabó László tette közé," ennek alapján ismerjük a korabeli lakosság összetételét. A fő kibocsátó helyek a következők: Kecskemét: 100 család, Pest megye: 146 család, Fejér megye: 16 család, az ország egyéb részeiből 7 család, Trencsén megye: 25 család, Árva megye: 5 család, Morvaország: 8 család, Szilézia: 13 család, Csehország: 9 család, Lengyelország: 1 család, Galícia: 3 család. Az összes családok 28,57%-a Kecskemétről, 34,27%-a Pest megyéből érkezett. A lakosság kb. 20-25%-a egyáltalán nem tudott magyarul, ezek többsége szláv anyanyelvű volt. Szlovák anyanyelvűek nemcsak északról, hanem az alföldi településekről is beköltöztek. Németajkúak érkeztek pl. Ceglédbercelről és más Pest megyei falvakból is. Megjegyzésre érdemes, hogy az új település külterületére főként a kecskeméti és a jászárokszállási családok költöztek ki és működtették a tanyai gazdaságokat, míg a legtávolabbi, külhoni telepesek foglalták el a szabályosan kialakított belterületet. Mivel kezdetben a különböző helyekről érkezett, idegen nyelven vagy tájszólással beszélő telepesek nem értették meg egymást, a hagyomány szerint csak mutogattak, „mint a kukák”, azaz jelbeszéddel érintkeztek, Kerekegyházát hosszú ideig a Kukába gúnynévvel illették a környező települések lakói.11 12 Kerekegyháza gazdaságföldrajzának monográfusa, Vincze Ferenc 1942-ben közzétette azoknak a családoknak a névsorát, akiknek az elődei a község alapításakor telepedtek le. Ezt a lakosság korabeli névsorának és az azóta elveszett alapító jegyzőkönyvnek az összevetésével állította össze, s az alábbi neveket tartalmazza: Babusa, Balasi, Bartuszek, Benkő, Bognár, Bubla, Csavera, Cserna, Farkas, Ficzek, Füstös, Gál, Gogolák, Gubacsi, Gubacska, Gubicza, Gyet- vay, Gyuris, Horváth, Huszár, Juhász, Kaldenekker, Kalmár, Kanyik, Kaszab, Kiss, Kobilák, Kókay, Kosinár, Kovács, König, Krecsovszky, Laczi, Magyarosi, Majláth, Mogyorós, Malecz, Mozsárik, Németh, Ordas, Oszlánszky, Pavelka, Pálinkás, Pencz, Pinczel, Rácz, Rendek, Roitsik, Rhubos, Sáránszky, Steiner, Szabó, Szegedi, Szeibert, Szűcs, Tóth, Varga, Vonnák, Urbán, Zakobcsány. A községala11 SZABÓ L. 1990. 27-28. pp. Hivatkozik a Kerekegyházára jó forrásadottságokkal rendelkező Szolnok Megyei Levéltár iratanyagára: SZML. Jászkun Kerület Alkapitányi Elnöki Iratok 2863-1866. 1. 13. sz. Jászkerekegyháza község lakosainak öszveírása 1865ik évben. A belterületen összeírtak esetében 85 kibocsátó település azonosítható. Jászkun Kerület: Árokszállás, Fülöpszállás, Lajosmizse, Karajenő, Bene, Kunszentmiklós, Jászdózsa. Pest megye: Vacsi puszta, Bércéi, Dabas, Örkény, Bénye, Gyón, Némedi, Vecsés, Üllő, Cegléd, Hártyán, Újhartyán, Taksony, Solt, Nagykőrös, Soroksár, Hernádpuszta, Pomáz, Gyömrő, Hantház, Irsa, Buda, Bicske, Szecső, Monor, Szele, Bugyi, Alpár, Pótharaszti, Haraszti, Tatárszentgyörgy, Vadas puszta, Pest, Zsámbék, Baracs puszta, Kakuts, Izsák, Köncsög, Adacs. Fejér megye: Perkáta, Dánszentmiklós, Adony, Doboz, Rácalmás, Aba. Árva megye: Pokol, Jaszenitza, Jablonka, hely nélkül. Trencsén megye: Viszoka, Terhova, Turzovka, Koralonitz. Szilézia: Tosnovitz, Schota, Moravka, Lumm, Lehota, Nosovitz, Prazsma, Öreghámor. Morvaország: Lilia, Sztarics, Zselin- kovitz, Stein, hely nélkül. Csehország: Kalóz, Krozinura, Kadlova, Zsormanitz, Újváros, Königgrätz, hely nélkül. Galícia: Millonka. Lengyelország: hely nélkül. Egyéb: Nyék (Hont megye), Törökszent- miklós (Heves megye), Szolnok, Csongrád. Szerepel még Kecskemét, és ismeretlen a származási hely 30 fő belterületi lakos esetében. A külterületi lakosok esetében 14 kibocsátó hely állapítható meg: Kecskemét, Jászárokszállás, a Jászkun Kerületből Lajosmizse és Kunszentmiklós, Pest megyéből Adacs, Kiskőrös, Solt, Tatárszentgyörgy, Gyón, Baracs, Ráckeve, Fejér megyéből Perkáta; valamint Morvaország és Szilézia. 12 VINCZE F. 1940. 16. p. További névmagyarázatra vonatkozó adatokkal: SZABÓ L. 2005. 306. p. 94
