Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Bereznai Zsuzsanna: Palásti Annuska csongrádi népmeséi
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Bereznai Zsuzsanna PALÁSTI ANNUSKA CSONGRÁDI NÉPMESÉI Bevezetés A csongrádi születésű folklórkutató, Katona Imre (1921-2001) szegedi egyetemista korában szülővárosában népmeséket gyűjtött egy Palásti Annuska nevű cselédlánytól, melynek kiadatlan - kiadás előtt álló - kéziratát Csongrád város levéltárában őrzik.1 Katona Imre 1941 nyarától 1942 nyaráig hallgatta és rögzítette a közel nyolcvan népmesét. Sajnos, az 1942 februárja után gyűjtött anyag, közel húsz mese szövege, az utóbbi több mint fél évszázadban elkallódott. A gyűjtő a népmeséket a Markovits-Gabelsberger-féle gyorsírási rendszer segítségével örökítette meg, mely lehetővé tette azt, hogy minden egyes hangot külön- külön is jelölhessen. Ezek alapján a meseszövegeket szabályszerű fonetikus átírással is rögzítette, s így sikerült megörökíteni a XX. század közepi csongrádi belsővárosi nyelvjárást. A sajtó alá rendezés során a Katona Imre által alkalmazott, egyezményes fonetikai hangjelölések helyett egyszerűsített átírást követtünk - melyet a köz- érthetőség szempontja indokolt természetesen az eredeti népnyelvi sajátosságok megtartásával. A kötet Bevezetőjében Csongrád város prózai népi epikus hagyományának kutatástörténeti áttekintése olvasható. A meséket a kötetben a nemzetközi, illetve a Magyar Népmesekatalógus műfaji beosztása szerint közlöm. A mesékhez kapcsolódó Jegyzetek tartalmazzák a gyűjtő által rögzített mesebiológiai adatokat: a gyűjtés idejét, helyét, a mesemondó nevét, valamint azt is, hogy kitől tanulta a mesét, esetleg az olvasmányeredetre is utal. A népmesék típusait a Magyar Népmesekatalógus és a Motif-Index rendszere szerint határoztam meg, s az adott szöveg Csongrádon gyűjtött egyéb változatait is feltüntettem. Az 1941-42-es mesegyűjtés körülményeit és módszerét, Palásti Annuska mesemondói egyéniségének sajátosságait, a mesék forrásait Katona Imre rögzítette 1942 szeptemberében. Majd a mesemondó életének adatait ismerheti meg az olvasó az egyházi anyakönyvek és a Gyökér és Öregvár utcai szomszédok 2005. évi visszaemlékezései alapján. A kötetet Voigt Vilmos folklórkutató, Katona Imre volt tanítványa és kollégája, az ELTE Folklore Tanszékének tanára ajánlja az olvasóknak. Az egyéniségkutató népmesevizsgálat a magyar néprajztudományban A szaktudományos mesekutatásban Európa-szerte számos irányzat alakult ki, melyen belül a magyar iskolát a társadalmi-alkotáslélektani személyiségvizsgálat igénye jellemzi. Kálmány Lajos volt az első kutató, a XX. század elején, aki egyet1 XXXI. 24. 108.d Népmesék gyűjtése. 83
