Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Mészáros Márta: Helyismeret - helytörténet a múzeumpedagógiában értékelés) is. A téma megválasztásánál is tudni kell, hogy több tantárgyat, ezáltal több tudományterületet érint az ismeretszerzés köre. A múzeumpedagógia segítségével egy kulturális környezetben, egy történeti korban tudja elhelyezni majd a tárgyakat a diák, akkor is, ha a kiállításban önmagában látja, kiragadva természetes világából. Az összefüggések így értelmet kapnak. Az ismeretnyújtás tervezett, tudatos és irányított. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, valamint törekszik arra, hogy az ismeretszerzésnél a motorikus elemek is domináljanak: az élmény pedagógiája, a cselekedtető múzeumpedagógia. A téma és az óratípus meghatározása után következik a módszerek és a munkaformák megválasztása. A múzeum sokkal kötetlenebb helyszín, mint egy iskolai tanterem. A szabad mozgásnak a műtárgyvédelem és a viselkedési szabályok szabnak gátat, de így is felszabadultabbnak érezhetik magukat a fiatal látogatók. A múzeumban több pedagógiai módszer alkalmazása és felváltott használata viszi sikerre a foglalkozást. A bemutatást, a magyarázatot, a szemléltetést mindig beszélgetés, a diák ismertetése, valamint önálló munkája követi. A módszerek alkalmazásának az a lényege, hogy munkáltatással, rávezetve, de saját ismeretszerzése útján ismerje meg a múzeum adta lehetőségeket. Azaz a felfedezés örömére épít. A módszer kiválasztása adja a munkaforma lehetőségeit. A frontális ismertetést csoportos, páros vagy egyéni formában történő feldolgozás követ, amelyet utána közösen értékelünk. A didaktikai elemek tisztázása után következik a szakmai felkészülés. A téma határozza meg, hogy mely helyismerethez kapcsolódó múzeumi foglalkozásra kerül sor. Ismerni kell a kiállítás felépítését, a kiállított tárgyak történelmi múltját, valamint azt a gondolatmenetet, amit képvisel. Sokkal több háttérismeretre van szükség, mint amit lehetőség van elmondani, tehát szelektálni tudni kell. Ezt a háttérismeretet az adott tudományterületek kutatási eredményei jelentik. Mind a pedagógusok és a diákok, mind a múzeumpedagógus munkáját segíti az 1998-ban megjelent Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. II. Múzeumlátogatás A csoport megérkezése és fogadása után rövid tájékoztatást kapnak a foglalkozás témájáról, menetéről. A múzeumot és az épületet minden alkalommal be kell mutatni - mint már korábban említettem. Helyismeret és helytörténet szempontjából fontos tudnia a látogató diáknak, hogy mi volt egykor ez az épület, és a múzeum milyen szerepet tölt be a város életében. Ezt követi a témának megfelelő helyszínen a múzeumi foglalkozás. A tárlat ismertetését elengedhetetlennek tartom, mert megkönnyíti a helyszíni tájékozódást az önálló munkák során. Az egyéni felfedezés örömét nem gátolom azzal, hogy tudja, mit merre keressen. A múzeumi foglalkozás kiállítási részének bemutatása nem tárlatvezetés. A témának megfelelő történeti rész és a hozzá kapcsolódó kiválasztott tárgyi anyag megfelelő szempontú ismertetése a feladata a múzeumpedagógusnak. A középpontban a múzeumi tárgy áll. Általa szerzünk információkat, megfigyeléséből vonunk le következtetéseket. A múzeumok ez által a szemléltetés tárházai. Ha lehetőség van rá, meg is lehet fogni, kézbe is lehet 42
