Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében venni a tárgyakat, amely újabb élményt jelent.34 A téma bemutatása után következik a feldolgozás, amely legtöbbször párban, csoportban történik, maguk választva meg társaikat. A múzeumi foglalkozások felét, kétharmadát teszi ki ez a rész. Itt lehet alkalmazni a különböző tárgyfelismerő és tárgykereső feladatokat, majd összehasonlításokat végezhetnek megfelelő szempontok szerint. Gyakorta kapnak játéklapokat, feladatlapokat, amelyek különböző módon és formákban ismertetik meg a kiállítással és a mögötte lévő helyismereti emlékekkel. Helytörténeti, hon- és népismereti témakörökhöz kapcsolódva - előzetesen megbeszélve a pedagógussal - családfát is készítenek a diákok, megadott lépések szerint. Az eredményre sokszor ők maguk is rácsodálkoznak, kiváltva ezzel a családi múlt utáni kutatás folytatását. Nem kizáró ok, ha valaki nem itt született, nem innen származnak az elődei. Annál érdekesebb, miért és hogyan költözött a család Kiskunfélegyházára. Szívesen alkalmazott feladat a rajzoltatás, valamint a manuális foglalkozások. A tárgykészítéssel, amelyet haza is vihetnek, az alkotás öröme és a saját emlék elkészítése együttesen érvényesül. Minden alaklommal az a cél, hogy többféle érzékszerv együttes használata érvényesüljön, esztétikai és érzelmi hatást is kiváltva. A helyismeret átadásánál ezt különösen fontosnak tartom, hiszen a helyhez, szülő-, és lakóhelyhez kötődést is erősítjük ezzel. A foglalkozások zárása mindig az ellenőrzés, értékelés és összegzés, majd egy levezető séta a kiállításban. A gyakorlat mutatta meg, hogy szükség van erre az önálló nézelődésre, mert a foglalkozás alatt rengeteg érdekesség, látni való elvonja a fegyelmet. Ha tudják, hogy a végén megnézhetik, nyugodtan dolgoznak. III. A múzeumlátogatást lezáró óra az iskolában Nagyon fontos, hogy az iskolában megbeszéljék a múzeumban látott és tapasztalt ismereteket, élményeket. Értékelni kell a tanulók munkáját és viselkedését is. A múzeumpedagógus ebben már nem vesz részt, de a saját értékelését neki is meg kell tennie. A múzeumi óra hangulatáról, menetéről már akkor visszajelzést kap a foglalkoztató arról, hogy le tudta-e kötni a diákok figyelmét, illetve el jutottak-e arra a megismerési szintre, amire szeretett volna. Megvalósult-e minden, vagy idő hiányában, esetleg szervezési problémákból adódóan elmaradt valami. A múzeumi foglalkozás megszervezése nagy körültekintést igényel. A fentebb vázolt forma szinte ideálisnak is tűnhet, pedig nem az. A foglalkozásoknak és az alkalmazható feladatoknak a tárháza szinte végtelen. Adott helyzetben a megfelelőt kell kiválasztani. A komplex látásmódot kellett átadni és megtanítani. Ennek az a lényege, hogy mindig rövid témaköröket dolgozzanak fel. Ez ösztönzően hat a következő múzeumlátogatásra. Az érdeklődés felkeltésével nem egyszer tapasztaltuk, hogy a diákok családjukkal jöttek el a múzeumba, és megmutatták, amit az órán láttak. Azt gondolom, hogy ez az igazi eredménye a helyismereti múzeumi foglalkozásoknak. 34 VÁSÁRHELYI Tamás - SINKÓ István 2004. 90-95. 43
