Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Mészáros Márta: Helyismeret - helytörténet a múzeumpedagógiában rete szinte kizárja a nagyközönséget. A múzeumi tudományos munka azonban nem lehet öncélú. Gazdagítani kell vele mindannyiunk ismereteit hazánkról, nemzetünkről, népünkről, nagyjainkról. Ennek közvetítéséhez szükséges a kutató (feltáró, rendszerező, nyilvántartó, kiállítást rendező, publikáló) muzeológus és a (mindennapok szintjén értelmező, különböző látogatói csoportoknak érdeklődését kielégítő, ismertető, iskolai tanmenetbe múzeumi eredményeket belopó) múzeumpedagógus közös munkája. A sokrétű múzeumpedagógiai munkából most csak egyet szeretnék kiemelni. A tájmúzeumok gyűjteményi anyaga egy kisebb régió és annak közösségének emlékanyagát őrzi. E múzeumok legnagyobb erőssége a helyi sajátosságokba való betekintés, így az itt folyó múzeumpedagógiai munka elsődleges feladata a helyismeret, helytörténet feltárása és bemutatása. A múzeum közönsége többféle látogatói csoportból tevődik össze. A helyismeret és helytörténet közvetítésénél azonban a helyi közönség érdeklődésére kell irányítani a figyelmet. Az óvodás csoportoktól, az iskolai osztályokon keresztül, egyéni és családi látogatók mellett, a honismeretet szívügyének érző lokálpatriótáig terjedhet a kör. A település szerteágazó múltjának ismeretét minden helyi kötődésű korosztálynak és célcsoportnak lehetőség szerint meg lehet, illetve meg kell teremteni. A múzeum megfelelő közeg, hiszen a tudományos munka párosul a bemutatással. A múlt felgyújtott emlékei láthatóak és felhasználhatóak szemléltetésre az oktató-nevelő munkában is. A Kiskun Múzeumban a közművelődési és a múzeumpedagógia program a helyi értékek megismertetését tűzte céljául. A lehetőségek és az igények feltérképezése után kerültek kidolgozásra az oktatási tananyaghoz kapcsolódó helyismereti foglalkozások.3 Korosztályoknak megfelelően, többlépcsős formában és egymásra épülve, a tanult ismeretekhez kiegészítésül kapcsolódnak a múzeumpedagógiai programok, múzeumi órák.5 6 Nem eseménytörténet átadásáról van itt szó, hanem az elődök életének, akár mindennapjaiknak és ünnepeiknek a megismertetéséről. Olyan elődök, neves személyiségek életének és munkásságának a bemutatása ez, akikre méltán lehetnek büszkék. Kezük nyomát ma is láthatják, akár a rokonai, ismerősei is lehettek. A kötődést, az identitást szeretnénk erősíteni. A tananyaghoz kapcsolódás a múzeumban egy komplex látásmódot tesz lehetővé, tehát az összefüggések, és következtetések levonása - akár egy műtárgy segítségével - konkrétabb és kézzelfoghatóbb egy gyermek, diák számára. A helyi kultúra értékeit elhelyezhetik a nemzeti és egyetemes kultúrában. Ezt a szemléletet követjük a szabadidős, illetve a felnőtteknek szóló programjainkban is, hiszen a felfedezés és a rácsodálkozás öröme kortól független. A kinyújtott, hivó kéz egy csodálatos körforgást indít el. A felnőttek emlékeiket felidézve kiegészíthetik a múlt eseményeit. Nem egyszer így gyarapodott és gyarapszik a múzeum gyűjteménye, mert akár írásos vagy tárgyi emlékeiket a múzeumnak adományozzák. A múzeum kultúraközvetítő munkájában a helyi értékek megőrzése és megismertetése kiemelt helyen szerepel. A múzeumpedagógia eszközeit alkalmazva a múlt ismerete és tisztelete belső igénnyé válik. A különleges élmény visszatérő, múzeumbarát látogatókat eredményez, akik a helyi értékeket őrzik és továbbadják. 5 MÉSZÁROS Márta 2003. 18-27. 6 MÉSZÁROS Márta 2005. 193-195. 34
