Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Minden múzeum a saját gyűjteményi és kiállítási anyagára építve tudja kialakítani a múzeumpedagógiai programját, kínál foglalkozásokat, kapcsolódva a helyi közoktatási intézmények programjához. Természetesen ezt csak együttműködve sikerül kidolgozni és megvalósítani. Minden múzeumpedagógiai program így speciális. Jelen tanulmányban a Kiskun Múzeum lehetőségeihez igazodó helyismereti múzeumpedagógiai munkát szeretném bemutatni. Kisebb előzmények után 2001- ben indult a különböző témákra és korosztályokra bontott program kidolgozása. Évről évre bővült, szem előtt tartva a helytörténet, a helyismeret, a helyi szokások és hagyományok előtérbe helyezését, megismertetését és felelevenítését. A programban különválasztottuk a tananyaghoz kapcsolódó helyismereti fogalakozásokat, a szabadidőben megrendezett gyermek-, és családi programokat, valamint a felnőtteknek szóló rendezvényeket. Legnagyobb hangsúlyt először az oktatott tananyaghoz, az iskolai keretekben történő múzeumi órák kapták. A következőkben ezt szeretném bemutatni részletesen. Iskolai tananyaghoz kapcsolódó helyismereti fogalakozások Múzeumi munkám során folyamatosan törekedtem arra, hogy az iskolai csoportok tárlatvezetései közelítsenek a múzeumi órákhoz. Ez azt jelentette, hogy a tárlat bemutatása nem egyoldalú közlés, magyarázat és tájékoztatás volt a látottakról, hanem bevontam a diákokat, kérdeztem, és egyre több játékos feladatot adtam a nézelődés közben. 2001-től ez tudatossá vált. Hon- és népismeret Kidolgozásra került az akkor induló hon- és népismereti tantárgyi modulhoz a múzeumpedagógiai kínálat első része, Fölnevelő hagyomány címmel.7 Az 5-6. osztályosok részére három foglalkozásból álló komplex múzeumi órát állítottunk össze akkor, két pedagógus és a Móra Ferenc Művelődési Központ kézműves foglalkoztatóival közösen. A modulhoz kapcsolódó tankönyvek a néprajzi ismereteket két megközelítésben ajánlották a pedagógusok részére. Legtöbb iskola az anyagi és a szellemi kultúra egyes területeit sorra vevő tematikát választotta, ennek megfelelően az egykori magyar paraszti élettér fontosabb momentumait tanítják.8 A parasztház és belső felosztása, berendezése és funkciója után gazdálkodással, kézművességgel, viseletekkel, ünnepekkel ismerkedhettek a gyerekek. A könyv általánosságaihoz igazodva a múzeumi órák egyrészt megmutatták az olvasott és a tankönyvben fényképen látott tárgyakat, valamint hangsúlyozták a helyi sajátosságokat. Az alföldi háromosztatú parasztház megtekinthető Kiskunfélegyházán mint műemléképület, amely Móra Ferenc szülőháza volt egykor. Szabadkéményes konyhája és konyhai eszközei visszarepítik a múltba a diákokat, de egyben kézzel foghatóvá és valóságossá is válik számukra a történelem. A Kiskun Múzeum helytörténeti kiállításában 7 Múzeumpedagógiai tájékoztatófüzet 2002/2003 tanév. 8 A kiskunfélegyházi általános iskolák több tankönyvcsomag közül az alábbi segédanyagokat használják hon- és népismeret modul oktatásánál: BÁNHEGYI Ferenc 2002, BAKSA Brigitta 2003., MAKAI M. - TARACZKÖZI 2002., KISSNÉ KIRÁLY Piroska 2001., UNVÁRJ Judit - MOLNÁR Tibor 1996. 35
