Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Szakál Aurél: Grosz Antal fényképész, Kiskunhalas
IJj. Gyergyádesz László: „Sancta Maria de colle Angelorum” tehető a források alapján. Két évtizeddel később a körülötte létrehozott és róla elnevezett temető kápolnájává vált, majd 1961-től kezdve Kecskemét első lakótelepének (volt nevén a leninvárosinak) lett szervetlen része. Az ötödik épület, melyről szólni kívánunk, a mai város észak-nyugati szélén, egykor a városközpontot övező szőlőskerteken túl, majd 1986 óta az arborétum területén elhelyezkedő Sarlós Boldogasszony-kápolna a hagyomány szerint Árpád- kori eredetű. Hornyik János történetíró szerint az 1760-as években itt szónokló Telek József ferencrendi szerzetes 1772-ben Vácott kiadott Coronae Mariamé című kötetének egyik prédikációjában „csudákkal felpiperézett azon mondát regisztrálja, hogy e kápolna és a mellette volt gyógyforrás a török uralkodás alatt elpusztulván, azon domb, melyen állott azután is Mária angyalok királynéja halmának neveztetett, ott éjenkint angyali zene és ének gyakran hallatott föl”.6 A régészek azonban, egyelőre csak egy rövid szondázó ásatást végezhettek, melynek során a szentély külső oldalán 15. századtól kezdődő temetőhasználatra utaló leletek, továbbá festett vakolattöredékek kerültek elő.7 Természetesen mindez még nem lehetett elegendő az első épület pontos kormeghatározásához, ahhoz további, alaposabb kutatások szükségesek. Az említett, Telek József által rögzített helyi hagyomány szerint a korai kőkápolna nem pusztult el, hanem az angyalok Andocsra vitték a protestánsok miatt.8 Katona József, alapvetően szintén Telek alapján a következőkkel bővíti ismereteinket: „1713-ban egy Darányi György nevű kálvinista ember éjjel Kerekegyházáról jővén, valamely bika által megkergettetett és ezen dombra szaladván, hirtelen másfelé vette a bika az útját. Az ember kisértetnek vélte és a helyet, a hová futott, szentnek; mindjárt is azon volt, hogy a pápisták itt (kápolnát) építsenek; maga 30 forintot, téglákat és szekereit adta. 1713-ban épült és neveztetett »Havi Boldogasszony«, közönségesen Mária kápolnájának”.9 A ma látható kápolnát a korábbi előd helyén, minden bizonnyal annak romjait fölhasználva építették fel,10 az előbbi forrás és a homlokzaton olvasható évszám szerint is 1713-ban. A barokk stílusú épület, középkori eredetének feltételezését tovább erősítő módon, egy kicsiny dombon helyezkedik el. A hosszanti alaprajzú, egy- hajós, belül csehsüveg-boltozatos lefedésű és apszidiális szentélyű épület sajátos eleme a kereszthajó, mely kívülről nézve viszont két önálló, négyzetes alaprajzú térként (sekrestye vagy mellékkápolna) jelentkezik, egyes nézőpontokból centrális hatást keltve a szemlélőben. A háromszögű oromzattal képzett főhomlokzat rendkívül egyszerű megoldású, félköríves záródású vörös márvány kapukerettel, és a közelében nyeregtetőn ülő fa huszártoronnyal. „A városon kívül, a szőlőkön túl készült egy nagyobb kápolna, Sarlós Boldog- asszony tiszteletére. Nevezetes Oltárát ugyanazon Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelték, még nincs festve és aranyozva” - olvashatjuk Berkes András címzetes püs6 HORNYIK. János 1927. 23. és 77. jegyzet. 7 V. SZÉKELY György 1994. 98.; V. SZÉKELY György 2002. 67-68. 8 „Külön figyelemre méltó a Loretó-motívum kecskeméti feltűnése és kapcsolatba hozása Andoccsal, mivel az andocsi legenda ismert változataiban mindig egy Kalocsa környéki kápolnáról van szó.” TÜSKÉS Gábor 1993. 170. és 226. 9 OROSZ László 2005. 128. 10 V. Székely György szóbeli közlése szerint a kápolna alapozása teljesen újkori, így falkutatás szükséges ahhoz, hogy egy korábbi épület anyagainak felhasználását bizonyíthassuk. 178
