Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Székelyné Kőrösi Ilona: Suba a Duna-Tisza közén
Székelyné Körösi Ilona: Suba a Duna-Tisza közén által Kiskunfélegyházáról közölt 1840 körüli subatányér hímzésminták. Szűcsmesterek és szűrszabómesterek rajzait és elkészült munkáit kutatva, táblázatokba rendezve mutatta be a hímzések jellemző elemeit, például szegfüs, pávafarkos, szemes (rózsás), többszemhéjas (rózsás, bimbós). Huszka József az egyik legfontosabb virágos motívumot, a rózsát a pávaszemből (a pávatoll szeme) eredeztette, míg a szekfűt stilizált pávafarokként értelmezte. Viski Károly perspektivikus rózsaábrázolásnak tartotta a szűcshímzések egyik leggyakoribb motívumát. Az eredetkérdéstől függetlenül ezek a hímzett subák legnépszerűbb díszítőelemei közét tartoztak. A szűcshímzéseket Györfíy István is gyűjtötte és rendszerezte, rózsák, tulipánok és egyéb virágok szerint csoportosította. A jászsági suba válltányérjának jellemző motívuma volt a tömött forgórózsa, amely a Duna-Tisza közén is elterjedt, megtalálható volt a kiskunfélegyházi subákon is. Sűrű, tömött mintákat, többek között forgórózsát is találunk a kiskunmajsai vócos szabású subákon. A jászsági hatásra elterjedt irhás suba jellemzője volt még a makkos, makkosvirágos díszítés is. Németh János halasi szücsmester 19. század második felében készült rajzain növényi ornamentika és állatalakok (madárka, páva) egyaránt találhatók. A kecskeméti suba A Katona József Múzeum néprajzi gyűjteményében található kecskeméti subák a 19. század vége - 20. század eleje helyi kézműves iparát és gazdag népművészetét reprezentálják. Ezek a darabok a tányéros-vállas szabású, gazdag gyapjúhímzéssel díszített irhás subák legszebb példányai. A későbbiekben mintaként szolgáltak a Duna-Tisza köze szűcsmesterei számára. A gyűjteményben található legkorábbi suba 1879-ben készült, a kecskeméti suba virágkorából való darab. Hátul a nyakán, a gallér alatt részen található felirat szerint „Dékány László Kecskeméten” készítette. A Dékány családból több szűcsmester nevét is ismerjük. A suba válltányérja a legdíszesebb, zöld, sötétpiros és kék színű gyapjúfonallal sűrűn hímzett. Szálirháján makkvirág látható. Erről a darabról már hiányzik, de eredetileg fekete perzsagallér is volt rajta, amely egy egész báránybőr körmökkel együtt. Hátán és az elején a válltá- nyérnál kisebb felületen, de sűrű, tömött, madár formára emlékeztető kompozícióban két-két hasonló hímzés található, amelynek egyik fő motívuma a rózsa vagy pávaszem. Gazdagon díszítettek az összeillesztéseknél található fehér irharátétek, felső részükön hímzés, alsó részükön színes makkos-rátétes díszek találhatók. A suba alja irharátéttel és saskörmös hímzéssel hangsúlyozott. Megtévesztésig hasonló az 1897-ben készült suba, amelyről a gallérja alatti felirat tudatja, hogy ebben az évben készítette Dékány Kálmán Kecskeméten. A kecskeméti szűcs dinasztia tagjai mindig ezen a részen datálták készítményeiket, cserfatintával. Szinte teljesen azonos az előzőekkel az 1902-re datált suba, amelyet 1963-ban Alsónémedin vásároltak. (Ez volt az egyik olyan település, ahonnan szívesen vásároltak kecskeméti subát, miután Kecskeméten kiment a divatból.) Feltételezhetően Dékány István munkája, de csak az István név olvasható tisztán a gallér alatti részen. Ugyancsak a századforduló körül készült a gyűjtemény közelmúltban restaurált subája, amelynek tömör zöld-bordó-kék színű hímzésében rózsaszínű és fehér díszítőelemek is találhatók, szálirháján bőrrétét és hímzés, fiókirhái az előzőekhez hasonlók, elején növényi 134
