Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Ifj. Gyergyádesz László: Molnár C. Pál (1894–1981) festészete a keresztény ikonográfia jegyében
If). Gyergyádesz László: Molnár C. Pál... Képzőművészeti Főiskola rajztanán szakára, majd Svájcba utazott, ahol Lausanne- ban és Genfben is egyéni kiállítása volt. 1921-1922-ben Párizsban elsősorban képeket másol, vagy készít róluk a Louvre-ban rajzos jegyzeteket. E másolatai közül egyet, melyet Alessio Baldovinetti Madonna Bambinóval (az eredeti 1450-ből) című festményéről készített, egy önmagát fel nem fedő magángyűjtő révén be is mutathattuk. Magyarországra 1923 tavaszán tért vissza, amikoris megrendezi az első hazai egyéni kiállítását a Belvedere-ben. (Vezetőjétől, Fónagy Bélától kapta ma is ismert művésznevét.) 1926-ban hat fiatallal együtt az Emst Múzeumban állított ki, ahol a „nagyterem egyik felét és egy kistermet kaptam. Erősen absztrakt formaalakítású és a kubista elveket nagyon egyéni módon interpretáló képeim tetszettek, de általában csak az újat és érdekeset kedvelőknek, így a kollegáknak és a kurzuslapokat kivéve a felvi- lágosodottabb kritikusoknak. Meg kell jegyeznem, hogy ekkortájt már gyakran hoztam bibliai tárgyakat. Minden alkalommal állítottam ki angyali üdvözleteket, Mária látogatását, Mária-szerü anyát gyermekkel1 stb. Kívánom, hogy leszegeztessék, én függetlenül minden feltehető opportunizmus vádjától már akkor is foglalkoztam ilyen természetű kompozíciókkal, amikor éppen azok előtt a műbarátok előtt, kiknek egy időben kedvence voltam, ez a témakör nem volt éppen familiáris. Vevőim és értékelőim ilyen tárgyakkal szemben a közömbösnél is liberálisabb pénzes zsidók és intellektuelek voltak. Egyházi vonalról és hivatalos körökből viszont a közönyösségen túlmenően, ellenszenvvel találkoztam minduntalan.”2 Itt ismerkedik meg Kemény Simon költő-szerkesztővel, akinek a révén újságrajzoló lesz az 1926-1929 közötti években az Est-lapoknál (Az Est, Pesti Napló, Magyarország, illetve az év végén megjelenő Az Est Hármaskönyve). Úgynevezett „rotációs rajzokat” készít, melyeket a még nedves tusvonalakkal való ámyékolási módszerrel hozott létre. A téma többnyire egyszerűen a mindennapi élet volt. A húszas évek végétől szintén nagy sikert ért el a művész a fametszet technikájának újító, ösztönös elemeket is hordozó egyedi felhasználásával (pl. A gubbiói farkas jelenete az 1930-ban New Yorkban kiadott The Little Flowers of Saint Francis of Assisi című kötetből). A tárlatunkon láthatóak voltak első könyvillusztrációs megbízásának, a „finomlelkű” Keleti Arthur Angyali üdvözlet című, Beato Angelico emlékének szentelt verseskötetéhez készített, 1927-es tusrajzok is (pl. Mennyei kisded), amelyeket viszont még nem maga metszett fába. Számtalan korabeli nemzetközi díja egyikét éppen e sorozatáért nyeri el 1929-ben, a monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon. Mindamellett a kecskeméti kiállításon csupán néhány művel érzékeltettük Molnár C. hihetetlenül gazdag grafikai oeuvre-jét, mivel annak az elkövetkező években külön tárlatot kívánunk szentelni. Bár a tárlatot alapvetően az egyházmüvész Molnár C. Pál bemutatásának szenteltük, mégis igyekeztünk valamit felvillantani a tematikailag oly sokrétűen gazdag életmű más pillanataiból is. Tettük ezt azért is, mert éppen ez a sokféleség az egyik olyan motívum, amely miatt Molnár C. semmiképpen sem sorolható a hagyományos értelemben vett egyházmüvészek közé. így a kiállításunkon, a bejárat közelében és az első teremben, felidéztük például M.C.P. szürrealisztikus és metafizikus festészet 1 Lásd pl.: Madonna gyermekkel (1920-as évek első fele, Molnár C. Pál. Műterem-galéria). 2 MOLNÁR-C. PÁL VALLOMÁSAI ÉLETÉRŐL 1994. 40. 104
