Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Majorosné Belvaracz Ibolya–Homokiné Bibor Anna: Interaktivitás a Szórakaténuszban

Majorosné Belvaracz Ibolya - Homokiné Bíbor Anna: Interaktivitás... Az interaktivitás nem csak eszközök használatát jelenti a kiállításban, hanem jelenti a múzeumpedagógiai munkát is, mely minden esetben segíti a kiállítás olva­sását. A kiállítás „megértése” szubjektív folyamat, hiszen mindenkiben másfajta emóciók indulnak el, egy-egy műtárgyat nézegetve. A kiállítás megtekintésének egyik lehetséges formája, amikor a látogató önál­lóan, esetleg feladatlap vagy kiállításvezető segítségével fogadja magába a látot­takat. A múzeumi óra a kiállítás befogadásának egy mélyebb szintje, mivel a múze­umpedagógus a látott információkon túl nyújt ismereteket. A múzeumi óra célja, hogy mindenki merje elmondani a saját benyomásait, az elhangzottakról és látot­takról, önálló gondolkodásra serkentve. Ez vonatkozik arra is, hogy a gyerekek kü­lönböző érzésekkel és ismeretekkel a tarsolyukban távoznak a múzeumi óráról. Hiszen az új információ, csak a meglévő információk közé tud beépülni.1 Vagyis a gyerekek fejében nem egyforma az ismeret a témával kapcsolatban, s azután sem lesz egyforma miután részt vettek a múzeumi órán. Miért is tartjuk fontosnak a tárgyközpóntú tanulást? A hagyományos tanulási módszerek eddig a tankönyv és nyelvközpontú ismeretszerzésre helyezték a hang­súlyt, ahol a gyerekeknek el kell olvasniuk vagy le kell írniuk valamit. Igen ritkán kérték őket arra, hogy a tárgyak megfigyelésével tanuljanak meg valamit.* 2 Véleményünk szerint: a múzeumpedagógusnak kommunikációs csatornának kell lennie a mű és a befogadó, a kiállítás és a látogató között, hiszen a kiállítást a látogatók teszik teljessé. A múzeumnak egy olyan otthonos játszó és tanuló helynek kell lennie, ahol a tudomány és az érzelem találkozik. „A múzeum egy fordított színház. A lényeg nem a színpadon, hanem a nézőtéren zajlik.”3 A konkrét megvalósítás egyik példája - a „Munkák és napok” című kiállítás a Szó- rakaténuszban A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben már a kezdetektől fontos szem­pont volt, hogy a kiállítás megtekintése mellett lehetőséget kínáljon a látogatóknak valamilyen kézműves foglalkozáson való aktív részvételre. Ez is az interaktivitás egyik formájának tekinthető. A múzeum alapításának idejében - a ’70-es évek második felében, a ’80-as évek elején - indult meg s virágzott az a mozgalom, mely a természettől oly nagy mértékben eltávolodó világunkban célul tűzte ki a természetes anyagok, s a már majdnem elfeledett népi kismesterségek felelevenítését. Táborokat, tanfolyamokat, kézműves foglalkozásokat szerveztek, ennek egyik fontos színtere volt többek kö­zött a Szórakaténusz műhelye is. Napjainkra már sokan művelik ezeket a tevékenységeket - minden települé­sen, iskolában, művelődési központban, különféle rendezvényeken találkozhatunk ' Dr. Vásárhelyi Tamás szóbeli közlése. 2 DURBIN, Gail - MORRIS, Susan - WILKINSON, Sue é.n. 3. 3 Dr. VÁSÁRHELYI Tamás - SINKÓ István 2004. 116. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom