Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Majorosné Belvaracz Ibolya–Homokiné Bibor Anna: Interaktivitás a Szórakaténuszban
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón velük így intézményünk ezen úttörő szerepe idejét múlta. Egyre inkább úgy éreztük, a hagyományos kézműves játékkészítő foglalkozásaink mellett új feladata van műhelyünknek s a benne dolgozó múzeumpedagógusoknak. Az elmúlt években egyre több, a kiállításainkhoz, múzeumunk gyűjteményéhez szorosan kapcsolódó foglalkozást terveztünk, ezeken a programokon a kiválasztott témához illő egyszerű kézműves tevékenység mellett nagyobb hangsúlyt kapott a választott téma feldolgozása - természetesen az adott csoport életkorához alkalmazkodva -, ezeket is szívesen választották a hozzánk jelentkező csoportok. Új lehetőséget jelentett számunkra Bihar Mária kolleganőnk által rendezett „Munkák és napok” című időszaki kiállítás, melynek tervezésekor a rendező fontos szempontnak tartotta interaktív elemek beépítését, valamint az iskolák tananyagához való kapcsolódást. A „Munkák és napok” kiállítás a paraszti élet munkafolyamatainak eszközeit mutatta be kicsiben és nagyban. A kicsiny játékeszközök, melyek hű másai a valódi munkaeszközöknek, a parasztgyermekek munkába való belenevelődését voltak hivatottak játékos formában elősegíteni. A mai gyermekek számára - különösen a városi gyermekek számára - ezek az eszközök már teljesen ismeretlenek, s az életforma, melyben használták azokat, ugyancsak nagyon távol áll tőlük. Célunk a kiállítással és a hozzá kapcsolódó múzeumi órákkal e kulturális örökségünk részét képező értékeket megismertetni velük oly módon, hogy különféle érzékszerveiken keresztül tapasztalva, aktív tevékenykedéssel, minél mélyebben gyökerező ismeretekhez jussanak. E tanácskozáson a kiállításban elhelyezett interaktív eszközöket mutatjuk be részletesen. Ezek az eszközök egyszerűek, könnyen használhatóak. Fontos, hogy mind anyagukat, mind „működésüket tekintve jól illeszkednek a kiállítás hangulatához, témájához. Meglátásunk szerint például egy érintőképernyős megoldás - mely mellesleg igen költséges is - sokkal nehezebben lett volna beilleszthető e környezetbe. A kiállításban a feladatok oly módon lettek összeállítva, hogy a látogató használatuk közben minél több érzékszervét használhassa (tapogatás, szaglás, kukucskálás), ez is az elmélyítést szolgálja. A múzeumi órákon e mellé társul még a kézműves tevékenység, valamilyen új tárgy létrehozása, mely különösen maradandó élmény a gyermekek számára. Fontos, hogy kíváncsiságukat felkeltsük. Mindenki szereti a titokzatos dolgokat, így izgalommal nyúltak be a titkos dobozba, kukucskáltak a nagyítósba, nyito- gatták a fiókokat. Ugyancsak fontos, hogy a kiállítás, s az interaktív elemek lehetőleg minden korosztály számára hasznosíthatóak, érthetőek, élvezhetőek legyenek, mindenki számára nyújtsanak valami újat. A látogatók visszajelzéseit látva ez teljes mértékben megvalósult. Ezek az interaktív elemek egyszerű játékos feladatok. Maga a kérdés, a játékra felhívás mindig az interaktív eszköz mellett került elhelyezésre: egy-egy falap két oldalára ragasztottuk fel a kérdést, illetve a választ, s madzagon lógattuk fel, hogy könnyen megfordítható legyen. Nézzük őket sorjában: 187
