Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Wicker Erika–Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón

falut jelen ismereteink szerint a Hajós-Homokhegy lelőhelyben látjuk,30 ahol a hajósiak többször találtak csontokat, s van a dombnak egy része, melynek még ma is Templomföldecske a neve.31

Egy Árpád-házi herceg sírja - a középkori Csalaegyház temploma

Császártöltés Kecellel határos határrésze Csala puszta, melynek nevét a helyi hagyomány a török korra vezeti vissza. Eszerint a magyar katonák az erdőben megbújva csapdát állítottak a törököknek, majd a magaspart alatti mocsárba szorították az ellenséget. E győzelemnek és cselvetésnek az emlékére nevezték el a tájat Csa- lának.32

Csalához más hagyomány is kapcsolódik. Az ún. középcsalai részen előkerült épületromokat kápolnának tartották a helyiek, és úgy gondolták, hogy egy Árpádházi herceg síremléke lehetett.33 Már Bánáti Miklós is feltételezte, hogy „...a kápolna körül valamikor egy régi falu állt, ott élet volt már akkor, mikor Császártöltés még nem létezett. Ha nem is Árpád-házi herceget temettek a templomocskába, Csala már a középkorban létezett. ”34

E feltételezést a régészet is megerősítette. 1963-ban a területen földmunkák során falmaradványok és bolygatott csontok kerültek elő, melyek Kőhegyi Mihály véleménye szerint egy legalább háromrétegű középkori temető és templom maradványai.35 A templom hitelesítő feltárására 2002-ben került sor.36 Ennek során feltehetőleg két templom egymásra ásott alapfalait találtuk meg: a korábbi agyagalapozású és a középkori téglatörmelékes, habarcsos alapozású templomét. Az agyagos és a téglás rész helyenkénti együtt jelentkezése arra utalhat, hogy a későbbi templom építésénél felhasználták az arra még alkalmas Árpád-kori részeket. Az Árpád-kori templom méreteit egyelőre nem ismeijük. A középkori templom hosszát nem ismerjük, szélessége 10 m volt. A D-i oldalon futó párhuzamos alapozás feltehetőleg egy megerősítés nyoma.

Azt a falut, melyhez a középkori templom és temető tartozott, Csalaegyháznak hívták. Történetét ma még nem tudjuk felvázolni, és a falu pontos helye sem ismert. A terepbejárás során a templom közvetlen környékén csak gyér Árpád-kori leletanyagot gyűjtöttünk össze.37 Az egykori települést vagy a templomot körülvevő erdőségben kereshetjük, esetleg azzal a mintegy 1 km-re ÉNy-ra levő, feltehetően középkori lelőhellyel azonosíthatjuk, melyet egy légifotózás során fedeztek fel.38

30 Az azonosítás indokaival részletesen A középkori falvak a császártöltési határban c. tanulmányunkban foglalkozunk, ld. az 1. jegyzetet.

31 Szeitz Ferencné és Fuszenecker András közlése. Schön Mária gyűjtése. Az adatok átengedését ezúton is köszönjük.

32 Jávor László, volt csala-pusztai erdőőr a puszta nevének eredetéről hallotta dr. Tantos Gyula dékánkanonoktól. In: BÁNÁTI Miklós é.n. 189.

33 BÁNÁTI Miklós 1969. 34.

34 BÁNÁTI Miklós 1969. 189.

35 Kőhegyi Mihály jelentése, In: H. TÓTH Elvira 1990. 74.

36 Wicker Erika leletmentése, 2002. KJM RA 2002.1107; 2004.1197.

37 KNIPL István 2004.

38 A légifotó átengedését Czajlik Zoltánnak köszönjük.

41