Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk
Wicker Erika - Knipl István: Császártöltési legendák... Csalaegyházról lényegében csak törökkortól kezdve vannak igen gyér adataink, abból az időből, amikor a falut lakói már elhagyták. Az 1560-as tahrir defter egyáltalán nem említi, az ezévi tímár defter szerint ekkor Mehmed bin Musztafa timár- birtoka. 1570-ben és 1578-ban szintén lakatlan volt,39 és soha többé nem népesült be. Emlékét ma Császártöltés É-ÉK-i határában Kis-, Közép- és Nagycsala őrzi.40 Csákányért elcserélt föld - Csákányfö középkori település nyomában Császártöltés határának D-DNy-i részével szomszédos hajósi területek a Csákány-földek és Csákányi-erdő elnevezést viselik. A hajósiak úgy tartották, hogy a terület a császártöltésiek tulajdonában volt, amit az 1720-as években a hajósiak egy aranyozott csákány fokosért vettek volna meg.41 42 Nemcsak az aranycsákányos adásvétel elképzelhetetlen, de a monda által megjelölt időpont is valószínűtlen, mivel Császártöltésre csak 20 évvel később jöttek az első betelepülők. Meggyőződésünk, hogy a csákányosi terület elnevezése egy középkori település nevét őrzi. Csákányfő faluról igen keveset tudunk, neve ismert középkori oklevelekben nem fordul elő. Már a törökkor elején elpusztult, mert az 1560-as tahrir defter „Csákánfa puszta”-ként említi, ami „ ...üres és adófizetők nélküli.... ” 42 Ekkoriban ugyanúgy Mehmed bin Musztafa timár-birtoka volt, mint az egykori Csalaegyház, azidőtájt már Csala puszta.43 Csákányfö sem népesül be soha többé, de néhány XVIII. század első feléből származó forrás még jelzi „Csákányfű”-1,44 vagy egyenesen Császártöltéssel azonosítja.45 46 Csákányfő területét azonban a császártöltési falualapítók nem kapták meg, és az mind a mai napig Hajóshoz tartozik. Császár- töltés telepítőlevele az új falu déli határát „...a Csákányfö puszta alatti tótól kezdődően... ”46 határozta meg, s egyben az új telepeseknek szénakészítésre alkalmas 39 CSORBA György 2000. 174., 179., 184., 189., 194., 199.; VASS Előd 1980. 161.; A pusztabirtok jövedelméről: Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560-ban. VASS Előd 1981. 150. 40 Vass Előd Császártöltés D-i határára teszi, ez nyilvánvaló tévedés. VASS Előd 1980. 161. 41 TÍMÁR Kálmán 1940/b. 2. 42 Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása a szegedi szandzsák részletes defterében (Tahrir defter). VASS Előd 1980. 129. 43,, Tah. Def. 1560-ban psz.-ként említi; Tim. def. 1560-ban Mehmed bin Musztafa tímár birtokaként említi. " VASS Előd 1980. 161.; Vass Előd ugyanakkor a Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560-ban c. fejezetben csak Csala pusztát és Apastak falut említi Mehmed bin Musztafa timár- birtokaként, Csákánfa pusztát nem. VASS Előd 1980. 150. 44 „Csákányfű, Császártó.” A Duna folyása Budától Bajáig c. térkép. Kriegsarchiv Wien, B.IX.b.U5. Közli: BÁNÁTI Miklós 1981. 182. 45 „Csákányfö seu Császártöltés": Mikoviny Sámuel térképén, 1743 körül. BÁNÁTI Miklós 1981. 183. Néhány korabeli okirat is a „Csákányfő vagy más néven Császártöltős” helymegjelölést használta. TÍMÁR Kálmán 1940/b. 2.; „A Császártöltés helynév okmányban először 1734-ben fordul elő. Ekkor kettős neve volt a pusztának: Csakánfeő (olv. Csákányfö) másnéven Császártöltős. A helynév régies írásmódja: 1754. Tsászár-Töltés, 1761. Tsászártöltés, 1763. Chászár-töltés. ” TÍMÁR Kálmán 1939. 3.; Idézi: BÁNÁTI Miklós é.n. 37. 46 Császártöltés helység Patasics Gábor kalocsai érsek által kiadott telepítő kontraktusa. In: BÁRTH János 1997. 79. 42
