Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Zepeczaner Jenő: Mecénás volt-e a vargyasi Daniel-család?
Zepeczaner Jenő: Mecénás volt-e a vargyasi Daniel-család? summás veleje, nyom. Koloszvárít 1752-dik észt. 8. r. Jelesen vagyon mind fordítva s mind kiadva. Magyarra fordította a déák nyelvből amaz nagy könyvét édes atyának Paterna monita nevezet alatt világgal közlőit gyönyörűséges szép practica theologiáját. ” 9 Más megjelent fordításai: A keresztyén ethikának summás veleje (Kolozsvár, 1752.), Az ezüst rostélyokban fénylő arany alma (Kolozsvár, 1776.). Daniel (V.) István (1751-1772) is gondos nevelést kapott. A szépreményű katonatiszt ifjúkorban, a császár szolgálatában halt el Lengyelországban. A himlőben bekövetkezett halálával ki is halt a Dániel család bárói ága. Egy fordítása maradt fenn: Belisarius...,'0 melyet „még 1769-dik Esztendőben N. Méltóságos L. Báró Vargyasi Dániel István Urfi ö Nagysága Oskolai tanúlá- sabéli gyakoroltatásitól engedtetett üres óráin, ezen Munkát Frantziából Magyarra fordította vala... ”, de csak halála után jelenhetett meg, mikor atyja „szükségesnek lenni látta, ennek ki-botsáttatása által-is egyetlen-egy Néh.[ai] Kedves Fiának akaratját bé-tellyesiteni, és Nevét kedves emlékezetbe hagyni. ”'1 Vargyasi Dániel Gábor (1824-1915) Udvarhelyszék utolsó fökirálybirája, majd 1876-1891 között a vármegye főispánja. Az olaszteleki és vargyasi birtokközpontból - mindkét helyen ősi kastélya is volt - maga intézi gazdasága ügyeit. Politikai pályafutása 1848-ban az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen kezdődik, mikor megbízatást kap az erdőftilei vashámor felügyeletére. Itt Erdővidéken, szükebb hazájában, megszervezi a fegyvergyártást, és Gábor Áronnal egy időben kiönteti az első székely ágyukat. A téli hadjárat során a hámort feldúlják, a továbbiakban ő nem vesz részt a szabadságharcban. Ennek ellenére, a retorziók elkerülése végett egy nagyon rövid időre kénytelen hivatalt vállalni a kerületben, de ez oly jelentéktelen, és okai annyira nyilvánvalóak, hogy a kiegyezés után sem vetik szemére, és ez nem akadályozza hivatali pályafutását. Megmenti egykori házitanítóját, latba vetve befolyását egy „muszkavezető” rokonánál. Az 1861. évi átmeneti időszakban kinevezik Udvarhely vármegye főkirálybírájának. Azonban csakhamar kényszerül lemondani mert csak a magyar alkotmányt tiszteletbe tartó rendszerben hajlandó hivatalt vállalni. 1865-ben, a politikai enyhülés kezdetén újra őt nevezik ki főkirálybírónak, majd a székek megyésítése (1876) után is ő tölti be a föispáni hivatalt egészen 1891-ben bekövetkezett nyugdíjaztatásáig.12 Követve a családi hagyományokat Dániel Gábor is pártfogolta a protestáns iskolákat és a tudományos életet. 1864-ben megszervezi a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók X. marosvásárhelyi találkozójának látogatását a Sóvidéken. „A nyáron nagy társadalmi mozgalom indult meg. Ugyanis a magyar természetvizsgálók Maros székről jőve a parajdi sóbányát is fel akarták keresni. Ennek mikénti fogadása végett Sz. Udvarhelyt nagy értekezletet tartottunk. A nagy többség az ünne- * 11 9 BŐD Péter 1766. 55-56. 10 Belisarius, melly ... Marmontel uram által ugyan azon nyelven kiadatott, az után pedig Magyarra for- díttatott Báró Vargyasi Leg-ifjabb Dániel István által. Kolosváratt, 1776.; és róla: Kováts Jósef: Emlékezet köve, mellyre ... Daniel István ... életét és virtusait fel irta és azt kedves emlékezetének oszljo]- pául fel-emelte ... 1773. Kolosvár, 1775. 11 Előszó a Belisarius-hoz. 12 Udvarhelymegye közönségének Székely-Udvarhelyt ...Vargyasi ... Daniel Gábor főispán úr 25 éves jubileuma alkalmával megtartott beszédek. Székely-Udvarhely, 1886. - VAJDA Emil (szerk.) 1892. - ÁDÁM Éva. 1938; ZEPECZANER Jenő 1992. 88-96. 168
