Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Mészáros Ágnes: Halasi receptek
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón A 34. recept kólikára friss lóganaj levét borba vagy pálinkába facsarva, a 69. recept sárgaságra lúdganaj vizes oldatát ajánlja fogyasztani. Újhelyi István 1677-ben Apafi Anna számára írt Orvosságos könyvének 210. receptjében Kólyika ellen szintén friss lóürülék kifacsart leve Szolgál gyógyszernek.20 Gyomorgörcs ellen egyébként patikaszert is javasoltak: Tinktura Chamomillaet említ a 40. recept. Mézből, faolajból, köménymagból, reszelt feketeretekből készült főzet is szerepel a kólika orvosságai között, amelynek leszűrt levét megitatták a beteggel, sűrejét pedig a köldökére kötötték.21 A recepteskönyv 4 másolójának különböző kulturális szintjének megfelelően a lemásolt orvosságok is különböző kulturális szinthez tartoznak. A hivatalos patikarecepttől kezdve a megelőző századok ürülékterápiájának népi gyógyászatban fennmaradt javallatai egyaránt megtalálhatók az orvosságok között. Kalkulus, azaz vesekő gyógyítására, vízi betegségre, azaz szívelégtelenségre és hideglelésre találhatunk a Kiskunhalasról származó gyűjteményben még receptvariánsokat. A többi betegség már csak egy-egy alkalommal szerepel a kéziratban. Ezek között találunk néhány extrémnek tűnő, a XIX. században azonban természetesnek ható, az előző századok gyógyítására jellemző orvosságot, mint pl. a félje vizeletének megitatását a vérfolyásban szenvedő asszonnyal22 vagy a hectikára, tüdőbajra hóhértól vagy sintértől vett tisztára kifőzött kutyazsír kiskanalankénti fogyasztását. Az állatok betegségei között ilyenek szerepelnek: szarvasmarha dögvész ellen, szarvasmarha férge ellen, métely ellen, lovak hizlalására, marha szájfájásra, tehén, hogy űzödjön stb. Ezekre a legtöbb gyógyszer gyógynövényeket, állati eredetű szereket, patikaszereket és háziszereket tartalmazott. Szarvasmarha dögvész ellen az állatok tavaszi kihajtásakor egy fél citromot nyomtak le az állatok torkába vagy kalamázba [kocsikenőcsbe] mártott heringet a receptek szerint.23 A legyek ellen a lovakat töklevéllel dörzsölték végig. Lovak hizlalására istenfáját (Abrotanum) áztattak ecetben, s leszűrve javasolták az állatoknak adni gyógyszerül. Szárított mé- heket porrá törve és sóval összekeverve ajánlott a 42. recept a métellyel fertőzött juhoknak, a 82-ben a borjú szemén lévő hályogra porrátört teknősbéka páncéljából és porcukor keverékéből készült por szembefújásáról olvashatunk. Egy 1665-ből való Orvosságos könyvecske 101. receptje ugyanúgy lovak hályogos szemére javasolta a teknősbéka páncéljának porát.24 Édességet, marcipánt vagy mézes pogácsa megetetését javasolja a gyűjtemény 55. receptje a tehenek szaporodási kedvének előmozdítására. Kétszer szerepel a receptek között a Ha Szarvas Marhába féreg vagyon című mágikus gyógymód.25 Egy haj szálat ki kell azon Marhából, a ’ mellyikbe nyévek vannak szakajtani, és aztatt egy fenálló földi Borzankba [földi bodzába] be húzni,- le kell vágni félig a’ Borzank [bodza] kórót, s ’ aztatt felvágni, vagyis hasítani a ’ Borzangot, [bodzát]s' abban behúzni, és úgy abban be húzván ki hull a ’féreg a ’ Marhából. 20 HOFFMANN Gizella (szerk.) 1989. 310. 21 20/62. 22 16/48. 23 2/6, 25/72. 24 HOFFMANN Gizella (szerk.) 1989. 255. 25 17/54, 29/84. 91
