Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Mészáros Ágnes: Halasi receptek
Mászáros Ágnes: Halasi receptek Szilába Károlyék olyan recepteket kerestek, amelyek a családjukban előforduló krónikus betegségekre enyhülést jelenthettek. A bőrbetegségek, sebgyógyítás körébe 10 recept tartozik. A 2. és 89. recept tetvességre ugyanazt a mágikus módszert ajánlja, csak a szórend különbözik a két receptben. Hogyha valakinek Testébül Tetők jönnek ki. az ellen ez a 'jó hasznos Szer Orvosság, Kertek alatt nyári időbe keresse fel egy jó szőrös döglött kutyát, mellyet a ’ Nyévek meg ettek, csak a ’ szőre maradt tele nyévekkel, ne sajnálja azon kukaczos, s' nyíves Szőrbül egy jó erősen fonót sodrot madzagot sodorni, és azt a’ madzagot derekára körös körül kötni, addi[g] a ’ testin vagyis derekán hagyni, méglen a Tetők egészen ki nem vesznek, akkor a ’ testibül is ki vesznek, és soha többi Tetves nem lesz-probatum est, magam is láttam hogy a Tető a ’ testiből ki veszet. A Szent Antal tüzére [orbáncra],17 patikaszert - Tinctura Amika Montanaet - és büdöskővel való füstölést javasolnak a receptek. Sebtisztításra rozspálinkában oldott timsós fertőtlenítést és farkasalma főzetével való gyakori sebmosást ajánl a 10. vény. Pokolvarra való az a flastrom, amelyet fehér szurok, méz, viasz, írás vaj, kámfor keveréke alkot.18 A 45. recept fenés sebekre is jónak tartja az írás vajból és szappanból összegyúrt mézzel, sárga viasszal, sáfránnyal, kámforral, vöröshagymával és faolajjal összefűzött gyógyírt. A fekélyes testű betegeknek a kenderáztató vizében való többszöri fürdést javasolja a 71. recept közvetlenül a kender kivétele után. Szilába Károlyék 5 receptet gyűjtöttek össze a köszvény orvoslására. Ezek közül háromban állati eredetű gyógyszerekről olvashatunk: hangyazsombékból főzött fürdőről, erdei vadmacska zsírjával vagy borzzsírral való kenegetésről és egy giliszta zsíijával való gyógyításról. Titkos szerként, nagy Arkánumként említi az egyik recept a guajak gyanta rumban való felolvasztását és kanalanként való fogyasztását. A köszvényre való gyógyszerek közül a gilisztazsír elkészítése a legösszetettebb, legkülönlegesebb, a XVII. századi orvosságos kéziratokhoz leginkább hasonlító gyógyszer: Kösvény [Köszvény] ellen hasznos kenőcs Földi hernyót vagyis gelesztát ganajos vagy nedves helyeken [...] kell ásatás által szedetni[.] azon gelesztákat egy nagy Savanyó vizes palaczkba be tenni[,] hogy tele legyen[,] jól be dugni, és egy kenyérbe mikor dagasztják[,] be csinálni, és a ’ Kemenczébe a ’ többi Kenyérrel be tenni, hogy úgy süljön, mint a többi Kenyér, an- nakutánna ha megsült[,] ki venni és a ’ palaszkot belüle ki venni, azon zsírt mellya ’ palaczka [palackban] vagyon tisztára valamibe leszőrni, és úgy azon zsírral a’ fájdalmas köszvény es tagjait kétszer napjában kell kenni, meggyógyul, -probátum est. A szerzők valamelyikének gyakori betegségei közé tartozhatott a kólika, [gyomorgörcs, gyomorbaj], hiszen három ízben is megismétlődik a legegyszerűbbnek tűnő orvosság, a kamillateában áztatott galambürülék fogyasztását javasló recept.19 Állati ürülékkel készült orvosságot tartalmaz másik két hasfájósoknak való recept is. 17 Berde Károly szerint többféle bőrbetegség neve: erysipelas, erysipeloid, rosacea, erythematodes, erythema centrifugum, ekzema, phlegmone, lupus, stb. BERDE Károly 1940. 221. 18 HOFFMANN Gizella (szerk.) 1989. Medicináé variae 1603. k. 402: Viaszt, mézet, vaiat, feniö viaszt, két pénz arra borsot oszue kel törni, főzni... 19 16/47,17/51,18/58. 90
