Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Rosta Szabolcs: Leletmentés Jánoshalmán
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón észlelhető, nem nyúlt le az altalaj mélységéig. Kiskunfélegyháza M5. 125. lh. III. területén ugyanilyenek kerültek elő a házak között elszórtan.1 2. objektum: gödör. A gázárok által átvágott méhkas alakú, közepétől lefelé öblösödő tárolóverem. Az öblösödő rész alacsony, mely így formailag eltér a késői időszakra jellemző jellegzetes méhkas alakú tárolóvermektől. Betöltési rétegei alapján felhagyása után néhányszor kiégett, majd egyszerre betemették. Ugyanezen sekély öblösödés jellegzetességével bíró vermek kerültek elő Kompolt-Kistér, Új- hartyán, Kiskunhalas-Tesco szarmata telepeken is, amelyek a szarmata időszak korábbi periódusához, a II—III. századhoz kapcsolhatók.1 2 3. objektum: gödör. Betöltése alig vált el a környező humusztól. Alakja sekély kör alapforma lehetett, de a gázárok olyan mértékű pusztítást vitt véghez benne, hogy pontosan nem rekonstruálható. Csak a humuszban volt észlelhető. 4. objektum: ház. Szürkésbama, agyagrögös, tömött betöltése viszonylag éles vonallal vált el a környező humusztól, és rajzolta ki szelvényünkben a ház délnyugati sarkát. Az utolsó 3 napon már ennek kibontása kötötte le minden energiánkat, de teljes kiásását a közben előbukkanó 5. árok, a betöltéséből kikerülő viszonylag gazdag leletanyag és az idő szűkössége megakadályozta. Körülbelül kétharmadát tudtuk mindössze feltárni, így sajnos lényeges részletekkel maradunk adósak. A ház 50-55 cm mélyen volt beásva a járószintből a földbe. Cölöplyuka az építményen belül, annak valószínűleg a közepén helyezkedett el, mintegy 30 cm mélyen belemélyedve a padlószinttől az altalajba. A cölöp kb. 10 cm átmérőjű volt, de csak a cölöplyuk legalján lehetett megfigyelni, ahol az belenyomódott a laza homokba. A cölöpöt nem lehetett kibontani a cölöplyuk betöltéséből, melynek kissé szabálytalan alakja és az 5. árokkal való viszonya is azt valószínűsíti, hogy a cölöpöt kirángatták a ház felhagyása után, és azt módszeresen temették be. Déli oldala 340 cm hosszú. A cölöplyuk a ház többi oldalához képest is ugyanolyan távolságra van. Mivel a cölöplyuk valószínűleg a ház közepén volt, ezért a keleti és nyugati oldalak hossza szintén 340 cm lehet. Ez esetben az építmény pontosan négyzet alaprajzot ad ki. Ennek tökéletes párhuzamait tárták fel Kiskunfélegyháza M5. 125. lh. II. területén és több más helyen, ez az építmény a leggyakoribb épülettípusba tartozik.3 A ház padlója teljesen egyenes volt, ellenben egyáltalán nem volt tapasztva vagy letaposva, amit talán a talajvíz hatásának kell tulajdonítanunk. Hasonló jelenséget több helyszínen, több népvándorlás kori épület aljánál személyesen is tapasztaltam. Úgy vélem más elképzelést is számításba lehet venni a nem letaposotttapasztott padlójú épületek esetében. Legvalószínűbb valamilyen burkolóanyag, leginkább fa-, deszkapadló, talán leterített gyékény megléte, melynek nyomait nehéz észlelni. A földbemélyített épületek esetében több soron megfigyelt, gazdasági funkcióra utaló jelenségek - mint például karó lyukak nyoma vagy orsógomb töredékek - az építmény kibontott részén nem voltak. Mivel a ház teljes feltárására nem volt lehetőség, az esetleges tűzhely, bejárat meglétéről vagy azok épülethez való viszo1 WICKER Erika 1995.201. 2 VADAY Andrea - SZEKERES Ágnes 2001.236. 3 WICKER Erika 1997. 74. 33
