Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Rosta Szabolcs: Leletmentés Jánoshalmán

Rosta Szabolcs: Leletmentés Jánoshalmán nyáról nem beszélhetünk, mint ahogy szerkezeti kérdésekről sem. Szarmata földbe- mélyített épület járószintből való kibontását Kengyel-Csorcsány ér lelőhelyről ismerjük. Jánoshalmán nem volt lehetőség paticsfal maradványainak megfigyelé­sére, hiszen a ház nem összeomlott, hanem módszeresen elbontották, és feltöltötték a helyét. A szarmaták másik típusú, régészetileg nehezen megfogható, földfelszínre épített házát is sikerült már több helyen megfigyelni, mint Bordányban, Tisza- ladányban, Kunszentmártonban, Nagymágocson stb.4 Amennyiben a jánoshalmai népesség felszínre épített házakban (is ?) lakott, a helyszín adottságai folytán, egy esetleges későbbi ásatás során ezeket biztosan meg lehet figyelni. 5. objektum: árok. A ház északi és keleti részére való rábontással utoljára elő­került objektum. A ház betöltésében található, azt K-Ny irányban vágta át. Betöltése fekete humusz, mely szemre is szépen elvált a ház világosabb betöltésétől. Az árok­nak dupla völgye van, eleve kettős ároknak ásták, egymásba ásás nem volt megfi­gyelhető a két ág között. Mélyebb része 26 cm, sekélyebb fele 14 cm mélyen van beásva a járószintből, mely szintet ez esetben a ház betöltésének indulása is meg­határozta. A házon kívül már nem volt lehetőségünk követni. Az altalajig nem hatol le, csak a humuszban érzékelhető. A telep későbbi - legalábbis a háznál későbbi - fázisához tartozik. Rendeltetése a kicsi feltárt szakasz alapján meghatározhatatlan. Leletanyag 1. objektum leletanyaga: Mindössze egyetlen kerámiazúzalékkal soványított, rossz égetésü, kézzel készített házi kerámia töredéke került a betöltésébe. Érdekes­ség, hogy a feltárt területen előkerült kerámiaanyag állaga feltűnően rossz minőségű. Még a hagyományosan jó minőségű szürke és téglavörös hombár, korsó és tál­darabok, sőt még a terra sigillata utánzat töredékei is mállottak a kézben. Ennek oka valószínűleg a nedves, magas savtartalmú talajban kereshető. 2. objektum leletanyaga: Vörösesbarna, kézzel formált, tört cseréppel sová­nyított, hasban öblösödő, kihajló peremű fazék perem- és oldal töredéke. Barna, kéz­zel formált, kerámiazúzalékkal soványított fazék egyenes alja. Barna, kézzel készí­tett, sok kerámiazúzalékkal soványított fedő gombja. Szürke, gyorskorongon készült, jól iszapolt, jó égetésű korsó füle. Rajta valamilyen erőteljes oxidáció nyoma. Szürke, gyorskorongon készült, jól iszapolt, jó égetésű hombár egyenes talpa. Kevés vassalak, állatcsont. 3. objektum leletanyaga: Nem volt. 4. objektum leletanyaga: Barna, kézzel formált, kevés tört kerámiával soványí­tott, majdnem függőleges falú, enyhén kihajló fazék majdnem teljes profilja. Rajta szürkésbama agyagbevonat nyoma. Vöröses, kézzel formált, tört cseréppel sová­nyított, hasban öblösödő, erősebben kihajló peremű fazék perem- és oldaltöredéke. Felületén halványszürke agyagbevonat. Vörös színű, tört cseréppel soványított, belül hamuszürkére égett fazék több darabja. Szürke, gyorskorongolt, homokkal sová­nyított, jó égetésű, kissé ívelt profdú tál kifelé megvastagodó peremtöredéke. Vörös színű, gyorskorongolt, homokkal soványított jó égetésű, gömbös testű, kifelé meg­4 VÖRÖS Gabriella 1998. 60. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom