Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón BÁTMONOSTOR-SZURDOKPARTON Kőhegyi Mihály 1960-ban egy soros temető 12 sírját tárta fel. A változatos karhelyzetű, fulesgombos, párizsikapcsos, gyöngyös mellékletű halottak közül néhányat szerves anyagba burkoltak. Kőhegyi a temető használatát „a későközépkortól a törökkor végéig” valószínűsítette. Templom nyomát nem találta.40 A lelőhely a Monostorra települt „rácok” temetője lehet.41 CSÁVOLY-HATÁR ÚTNÁL 1987-ben vált ismertté 11 „szabályos sorokban, de lazán fekvő" sír, köztük padkás temetkezések. A gyér leletek (ólomgyöngy, bronztű, gyöngyök) alapján a templom nélküli temető korát Kőhegyi Mihály a XV- XVI. századra tette.42 Véleményem szerint a Mátyusháza-Mátiházra települt „rácok" temetője volt.43 44 45 HAJÓS-HILD, BUSZMEGÁLLÓ közelében 1954-ben kerültek elő az első csontvázak, de mire Kiss György a helyszínre ért, azokból „ ...jóformán semmi sem maradt meg. ”44 Három év múlva a közelben újabb sírokat bolygattak. Fehér Géza a környéken nem talált templommaradványt. A soros temetőről csak a munkások elmondása alapján jegyezte fel, hogy az egyik koponyán „ ...köröskörül zöld patinanyomok voltak, ezek minden bizonnyal bronz pártától eredtek. [...] sehol nem került elő koporsószeg, koporsó, famaradvány. ” 45 Négy évvel ezután szabályos sorokból álló temetőrészt találtak ugyanitt. Kőhegyi Mihály a melléklet nélküli, ÉNy-DK-i tájolású sírok alapján a temető használatának felső határát a török időkre tette.46 Feltehetően a középkori Ild/Éld/Hild-Ilde faluba települő „rácok" temetőjével azonosítható.47 JÁNOSHALMA-CSORBA TELEPEN építkezés során melléklet nélküli, K— Ny-i tájolású sírokat bolygattak, melyekben az alkarcsontok a vázak deréktáján feküdtek. A helyszínt régész sajnos nem látta.48 A jankó/jankószállási „rácok”, esetleg a közeli, feltehetően a XVI. század közepe táján épült Jankofdsa palanka temetője lehetett.49 A JÁNOSHALMA-GYÉKÉNYESI temetőről is csak egy helytörténeti munka tudósít. Egy löszdombon melléklet nélküli sírokat tett tönkre az agyagkitermelés. A halottakat olykor „vastag, ácsolt koporsók”-hm temették el.50 A lelőhely azonosítása egyelőre kétséges: lehet a jankó/jankószállási hódoltság kori délszláv népesség 40 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1960. TIM RA 82-2001; Rég.Füz. Ser.I. No. 14. 1961. 81. 41 WICKER Erika 2004. 17. lelőhely. 42 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1987. Rég.Füz. Ser.I. No.41. 1988. 78.; Kőhegyi a temetődombot Csá- voly és Bácsbokod határára tesz, de a két településnek nincs közös határa, közéjük Ny-ról Baja, K-ről Felsőszentiván területe ékelődik be. 43 WICKER Erika 2004. 31. lelőhely. 44 Kiss György helyszínelése, 1954. KJM RA 69.299. 45 Fehér Géza leletmentése, 1957 TIM RA 163-2001 Rég.Füz. Ser.I. No.10. 1958. 56. 46 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. Rég.Füz. Ser.I. No.15. 1962. 86-87.; TIM RA 165-2001. 47 WICKER Erika 2004. 52. lelőhely. 48 KARSAI Ferenc 1974. 18. 49 WICKER Erika 2004. 58. lelőhely. 50 KARSAI Ferenc 1974. 19.; Mivel a lelőhelyen régész nem járt, feltárás nem történt, kérdéses, hogy a famaradványok ácsolt koporsók avagy padkás sírok fedésének maradványai. 25
