Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása

Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népességhagyatéka, esetleg azoké, akik a Jánoshalma környékére feltételezett Árokháza- Árikház faluba települtek.51 52

JÁNOSHALMA-HERGYEVICÁN egy soros temető néhány Ny-K-i tájolású sírja került elő. A vázak állítólag melléklet nélküliek voltak, és csak „...egyetlen határozottan felismerhető koporsónyom került elő. ”52 Templom tégláiról nem szól a híradás. Tekintve azonban, hogy a helyszínt szakember nem látta, - hasonlóan a többi jánoshalmi lelőhelyhez - az adatok kritikával kezelendők. A lelőhelyben a Szente-hergyavicai „rácok” hagyatékát látom.53

KATYMÁR-ÓLEGYEN, FEKETE TÓ mellett 1953-ban négy Ny-K-i irányítású sírt találtak, de a Lakatos Pál által végzett leletmentés során további sírok nem kerültek elő.54 1960-ben Kőhegyi Mihály járt a helyszínen, és a homokbányában további csontokat látott, melyek alapján a középkorra keltezte a lelőhelyet.55 Mivel templommaradványokat nem említett, elképzelhető, hogy a Lengyel/lengyani „rácok” temetőjét bolygatta a földmunka.56

KISSZÁLLÁS-HÁRMASÚT (HÁRMASHATÁR)57 58 lelőhelyen 1955-ben egy helyi lakos „ ezüst félholdat ásott ki, mely piros kövekkel volt kirakva. ” A helyszínelést végző Zalotay Elemér megállapította, hogy „a jelenlegi felszín alatt 150 cm-re, a porhanyós löszben sírok vannak, deszkanyomokkal. [...] A keményfa deszkamaradványok is erősen avultak. [...] Nem koporsó-maradványok, hanem sírbélle- lésből valók. Koponya alatt kávébarna nemez-anyagból készített [...] kun süveg. [...] Váz ujján sárgaréz gyűrű volt, ezt azonban találók szétdarabolták, azt sem lehetett megállapítani, fejes volt-e, közlésük szerint kis kerek feje volt. ” 58 Mindezek és a templom hiánya alapján feltételezhető, hogy a lelőhely a közeli Mada elnéptelenedett faluba települő balkáni lakosság temetője lehetett.59

MADARAS-BAJMOKI ÚTON 1960-ban és 1975-ben Kőhegyi Mihály egy Árpád-kori templomot és annak közelében 106 sírt tárt fel.60 A feltárás szélén levő Ny-K-i irányú, bolygatlan sírok mind sírformájukat, mind leletanyagukat illetően eltértek a többitől. Egymástól távolabb feküdtek, a vázak alkarcsontjai a deréktájon

51 WICKER Erika 2004. 60. lelőhely.

52 KARSAI Ferenc 1974. 16.; KARSAI Ferenc - TRILLSAM Márton é.n.

53 WICKER Erika 2004. 61. lelőhely.

54 Lakatos Pál ásatása, 1953. TIM RA 180-2001.; ArchÉrt 82. 1955. 99.

55 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. TIM RA 177-2001.; Rég.Füz. Ser.I. No.15. 1962. 87.; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 65.

56 WICKER Erika 2004. 71. lelőhely.

57 1965-ben a Templomdombnak nevezett részen Kőhegyi Mihály leletmentése eredményeképp egy „XI. században megkezdett temető és egy nyilván későbben (XIII-XIV. század?) épült templom" vált ismertté. Kőhegyi Mihály leletmentése, 1965. Kőhegyi Mihály leletmentése, 1965. TJM RA 9.260; Kőhegyi Mihály leletmentése, 1965. RégFüz. Ser.I. No. 19. 1966. 63.; A két lelőhely egymás közelében volt, pontos viszonyuk azonban nem ismert. Korábbi véleményemet, mely szerint ugyanazon lelőhelyről van szó, ma már - a lelőhelyek és a Ieletanyag eltérő jellege miatt - kétségbe vonom. WICKER Erika 2004. 79. lh.

58 Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt 84. 1957. 89.

59 WICKER Erika 2004. 79. lh. és 7. táblázat még Kisszállás-Templomdomb elnevezéssel (melybe a Hármasát is beletartozik) azonosította Mada települést.

“Kőhegyi Mihály leletmentése, 1960, 1975. TIM RA 213-2001; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 83.; RégFüz. Ser.I. No.29. 1976. 66.

26