Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Wicker Erika A HÓDOLTSÁG KORI BALKÁNI NÉPESSÉG RÉGÉSZETI HAGYATÉKÁNAK KUTATÁSA Gubitza Kálmán az 1800-as évek végén pálos monostor romjait tárta fel a ZOMBOR-BODROG-SZIGETI (BODROGMONOSTORSZEG) „Sztara szela”- nak vagy „Jägerhaus ”-nak (vadászház) nevezett területen, köztük egy kápolnát, benne öt „sokácz” sírral.1 Ettől 4—500 m-re szintén épületmaradványok voltak és egy nagyobb temető,* 2 s a környékről egy 40 db - a mohácsi vész utáni időkből származó - ezüstpénzből álló „kincslelet” és egyéb „sokácz eredetű” leletek is előkerültek.3 Mivel azonban e leleteket egyáltalán nem írta le, kérdés, hogy azonosak-e azokkal, melyek Korek József véleménye szerint Gubitza Kálmán bodrog-szigeti ásatásaiból származnak: „A lelet az érmeken kívül 6 db - a [...] tomaseváczi kincs bogiáros haj tűihez hasonló - tűt, sok bronzhaj tűt tartalmazott [...] még gyöngyöket, cyprea kagylókat és háromszögű lemezekből összeállított díszeket ”,4 és a Korek József által közölt képes táblák szerint bronz párizsikapcsok és gyöngyfuzérek is tartoztak a lelethez.5 Megjegyzi még, hogy „a zombori múzeum őriz néhány sírleletet, „A bodrogh-szigeíi pálosok monostora azon a helyen feküdt, melyet a katonai térkép »Sztára-széla«, illetve »Jägerhaus« névvel jelöl. Ugyané helyen áll Windisch-Grätz herczeg vadászlaka. [...] (A vadászházak területén egykor állt pálos monostor kápolnájában,) mely a templom és a rendház előtti téren, a többi épülettől teljesen függetlenül állt, se ’hire, se ’ hamva a régi síroknak. Egészben öt sokácz-sirt találtunk benne. A mint már említettem, a régi temető nem ezen a tájon, hanem ott feküdt, a hol ma a Duna medre húzódik. " GUBITZA Kálmán 1902. 4-5. „8-10 évvel ezelőtt, amikor még a Duna vagy 4-5 száz méternyivel beljebb folyt, ott, ahol ma a gőzhajók járnak, még egy dombhát emelkedett. E dombon szintén voltak épületmaradványok, s egy nagyobb temető. A temetőre én is emlékezem. A sírok közül fel is tártam nehányat, s azok, valamint a partból előkerült edények, a középkorból származónak bizonyultak. ” GUBITZA Kálmán 1902. 4. 3 „Az újabb kori (mohácsi vész utáni) leleteink közül említést érdemel [...] egy kincslelet, mely a Duna által kimosott és leszakadt partban találtatott. A lelet 40 drb ezüstpénzt tartalmazott, mely egy 14.6 cm magas és 10.5 cm öblös, veres éremboritó edénykében volt elrejtve. A pénzek egyházi és világi fejedelmektől valók, s mind a mohácsi vész utáni időből származnak A többi lelet legtöbbnyire sokácz eredetű. " GUBITZA Kálmán 1902. 6-7. 4 KOREK József 1994. 183-184. 51. csoport: 11 érem.......egy része a Dunából leszakadt kincslelethez tartozik" (egyházi és világi fejedelmek pénzei 1526 titánról, 17. sz-i francia zsetonok, 2 db) - 2. csoport: 5 gyöngyfíizér zöld, fehér, fekete gyöngyökből, 1 bronzkapocs fele, szegecsek, bronzlemezkék - 3. csoport: díszes fejű bronztű; kisgyöngyös gyöngysor cyprea-csüngövel; gyöngysor apró fekete, zöld, fehér gyöngyökkel és 4 cypreá- val - 4. csoport: 3 gyöngysor, egyiken cyprea - 5. csoport: pártarészlet: barna plüss alapon rozettás és 8-as alakú díszítés zöld zsinórból - 6. csoport: 2 gömbvégű bronz függő; 2 cypreafüggő; gyöngyfüzér; bronznyakék egy nagyobb és 7 kisebb, háromszög alakú bronzlemezből - 7. csoport: 5 réz ruhadísz- korong; ruhadísz hurkos véggel; gömbös bronztű; bronzlemez - 8. csoport: kegyérem; gömbös bronztű; cypreák; kék gyöngy; 2 háromszög csüngőlemez; kegyérem; 2 gyöngysor, színes; 1 gyöngysor, feketefehér gyöngyökkel és bronzkarikákkal. Egyéb leletek: színes, zsinórozott csipkék; cémafonalak; zöld 19
