Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása
Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség... de azt nem tudtam megállapítani, hogy ezek a kápolna 5 sírjának mellékletei-e, vagy a már említett Windischgrdtz-féle területen feltárt sírok. ” 6 Bár a Zombor-bodrog- szigeti (bodrogmonostorszegi) temető adatai igen bizonytalanok, jelentőségét az adja, hogy ez volt az első temető, melyet a mohácsi csata után Magyarországra költöző délszáv népességhez - ez esetben a XIX-XX. század fordulóján is ott élő sokacokhoz - kötött a feltáró.6 7 8 9 1943-ban a szegedi egyetem Embertani Intézetének irányításával került sor a ZOMBOR-BÜKKSZÁLLÁSI temető feltárására, melyen az előkerült emlékanyagot 1944-ben feldolgozó Korek József is részt vett: „A repülőtér építésénél előkerült nagy sírszámú soros temetőből 145 sír adatait rögzítették. A temető bolygatott része legalább 300 sírból állott. [...] egységes leletanyagot tükröz, s nincs nyoma annak, hogy egy középkortól kezdődő folyamatos település sírjai kerültek elő. ” 8 Leletanyaguk megegyezik a bodrogmonostorszegiekkel: elsősorban bronztűk, olykor cypreás fejdíszek, fülesgombok, bronz és vas párizsikapcsok voltak a sírokban, melyek közül csak elenyésző számú szegeit koporsós temetkezés ismert. „Az anyag összetétele - írta Korek József, - elüt a magyarországi hasonló korra keltezett leletanyagtól, és etnikai anyagát szlávnak, bunyevácnak tartom. ” 9 A temető korát „ a hódoltság korának végére - a XVI. század és XVII. század közepére ” datálta, s úgy vélte, hogy „ ...a temető etnikuma a nagy szerb betelepítési akciókkal” függ össze.10 * Tanulmánya - már Korek József halála után - éppen fél évszázaddal a feltárás után jelent meg. A szerző a még 1944-ben készült tanulmányt „változatlan formában”, egy hozzáfűzött Kiegészítéssel adta közre, melyben már utalt az időközben feltárt Dombóvár-békatói temetőre. Elhatárolta magát azonban attól a véleménytől, miszerint a zombori temető népessége is vlah eredetű lenne: „ Véleményem szerint 1944- ben megfogalmazott álláspontom ma is helytálló, és a bükkszállási népességet sokáénak tartom. ” 11 Az 1970-es évek közepén vált ismertté az a temető, mely a mai napig is meghatározó jelentőségű a hódoltság kori balkáni eredetű népesség régészeti kutatásában. Gaál Attila 1975-1977 között 259 olyan sírt tárt fel DOMBÓVÁR-BÉKA- TÓN, melyek mind a temetkezési módokban, mind leletanyagukban lényegesen eltértek a korabeli magyar temetkezésektől. A templom nélküli, soros, egyrétegű sodronyos díszítés; 12 cm-es, félgömbös bronzdísz; pitykék; 10 ruhakapocs; összeolvadt ruhadíszek aranyrögökkel. KOREK József 1994. 189-190.; 194. (IV. t.), 195. (V. t.) 6 KOREK József 1994. 189.; Nem közli azokat a gyűrűket, melyeket Gubitza Kálmán a „kápolna" sírjainál említ: „ A sírokból előkerült leletek közül említést érdemel az az 5 drb gyűrű, mellyek a toronyalap mellett, egy férfi csontváz kezén találtattak. Ezek közül S drb silány ezüstből, 2 pedig rézből való. Ez utóbbiak közül az egyik pecsétgyűrű. Az ezüst gyűrűk betétje kvarcz, ametiszt, gránát. E gyűrűk is Árpád-királyok korabelieknek konstatáltattak. " GUBITZA Kálmán 1902. 6. 7 GUBITZA Kálmán 1902. 3., 7. 8 KOREK József 1994. 196-197. 9 KOREK József 1994. 197. 10 KOREK József 1994. 197.; Feltehetően az 1690 körüli, Csemovics Arzén ipeki pátriárka által vezetett bevándorlást értette „ a nagy szerb betelepítési akciók"-on. " KOREK József 1994. 181., 197.; 198. 20
