Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Váczi Mária: A „játékkészítés és kézművesség” akkreditált továbbképzés tapasztalatai, a továbblépés jövőbeni lehetőségei
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 1998. október 26. és 1999. november 29. között 17 fő részvételével, akik Kecskemétről, Tiszaalpárról, Ceglédről, Ballószögből, Érdről, Nagykőrösről, Kerekegyházáról és Jászszentlászlóról érkeztek. 2000. szeptember 25. - 2001. november 26. 21 fő végezte el a tanfolyamot Kiskunfélegyházáról, Bácsalmásról, Nagykőrösről, Kecskemétről, Tárnokról, Karcagról, Békéscsabáról, Kiskunmaj sáról, Törökszentmiklósról. 2003. február 24. - 2003. november 24. Szegedről, Ballószögből, Kecskemétről, Városföldről, Csengéiéről, Kiskunfélegyházáról, Nagykátáról, Kunszállásról, Kistelekről érkezett a 18 személy. 2004. április 19. - 2004. november 29. A negyedik csoport 11 tagja kecskeméti volt. A résztvevők többsége óvónő és általános iskolai tanító volt, a tanfolyam elvégzésével 60 órát teljesítettek a hétévenként kötelező 120 óra továbbképzésből. Az első két csoport indításakor még az intézmények térítették a teljes költséget, később általánossá vált 20-80% megoszlás hallgató és iskola között, illetve egyre többen fizették maguk a részvételi dijat. Az induló létszámhoz viszonyított lemorzsolódás elhanyagolható, mindösszesen három személy hagyta félbe betegség vagy egyéb probléma miatt a képzést. A tapasztalatok összegzése A hallgatók önként, név nélkül kitöltött kérdőíven értékelték a tanfolyamokat. A továbbképzési program a többség előzetes várakozásának megfelelt, kiemelték annak gyakorlat-orientáltságát; az előadók szakmai felkészültségét, valamint azt, hogy az előzetesen vázolt témák mindegyikére sor került, véleményük szerint jó alapokat szereztek egy későbbi, elmélyültebb tanuláshoz. Az adott témához - agyagjátékok, papíijátékok, nemezelés, szövés, batikolás, növényi játékok - kötődő elméleti ismeretük néprajzból, népművészetből, játéktörténetből gyarapodott, illetve lényegesen gyarapodott, de voltak néhányan, akik úgy érezték, hogy nem jutottak új információhoz a képzés során. Gyakorlati szempontból mindannyian kiemelték a nemezelés, batikolás, szövés és agyagozás területén kapott új ismereteket. A kötelező és ajánlott irodalom szintén gazdag forrásul szolgált, bár a hallgatók kritikai észrevétele jogos volt a tekintetben, hogy néhány, korábbi kiadású könyv beszerzése gondot okozott. Kértük, rangsorolja (1-től 6-ig) a gyakorlati foglalkozásokat abból a szempontból, hogy melyiket tudja leginkább hasznosítani munkája során. Első helyen állt az agyagozás, batikolás, nemezelés, növényi játékok, szövés-fonás, majd a papírjátékok. E felsorolás tanfolyamonként változott valamelyest, attól függően, hogy hol, milyen nehézséget okozott a különböző anyagok beszerzése. Kértük, fejtsék ki néhány mondatban, hogy véleményük szerint mi volt a program erőssége? A sokszínű, változatos gyakorlati foglalkozásokat emelték ki legtöbben; valamint az új ismereteket nyújtó néprajzi és játéktörténeti órákat, melyeknek köszönhetően „más szemmel” nézik ezek után a gyermekvilágot. Számos, korábban nem ismert kézműves technikát tanultak, mint például a papírmerítés, papírmasé-készítés, 181
