Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
V. Székely György–Mészáros Mónika: Szarmata település feltárása Solt határában
V. Székely György - Mészáros Mónika: Szarmata település feltárása... tartó koszorúfákat. Több esetben semmilyen cölöpnek nem találtuk nyomát a gödörben vagy a gödör szélén, ami esetleg azt a feltételezést engedi meg, miszerint a tetőt tartó oszlopokat a gödrön kívül állították fel, de ezek a talajba csak kevéssé mélyed- tek be. A településen egykor állt épületeknek egy része minden bizonnyal favázas, agyaggal-sárral tapasztott vesszőfonatos falú volt, amit a több helyen talált nagy mennyiségű vessző- és áglenyomatos, vörösre átégett patics egyértelműen bizonyít. A félig földbe mélyített épületek funkcióját meglehetősen nehéz eldönteni. A viszonylag sima, lejárt, letaposott padlójú épületeket házaknak határozhatjuk meg, annak ellenére, hogy tüzelőberendezésre utaló nyomot csak elvétve találtunk ezekben. Fűtés vagy ételkészítés céljára használható kemencét csupán néhány házba építettek. A nagyszámú, félig földbe mélyített épület egy részét minden bizonnyal gazdasági célokra, tárolásra, állattartásra vagy különféle ipari tevékenységek helyszínéül használhatták. A különböző alkalmazási lehetőségekre konkrét bizonyítékok hiányában csak az egymástól eltérő méret, alaprajz és a használati nyomok alapján következtethetünk (400., 734. obj.). Kemencék, füstölök A feltárt objektumok számához viszonyítva viszonylag kevés, csupán három szabadtéri, külső kemencét találtunk (416., 1383., 1446. obj.). Ezek egy nagyobb méretű tüzelőgödörből és a földbevájt, agyagból épített boltozatos kemencéből álltak. Két esetben a hőtárolás javítására a kemencék sütőfelülete alá összetört edénydarabokat tapasztottak be. A korszak településeinek sajátos objektumtípusai a füstölők, melyek rendszerint három részből álltak, a többnyire nagyobb méretű ovális gödörben kialakított tüzelőhelyből, a téglalap alakú füstölő- vagy aszalórészből és a kettőt összekötő föld alatti kürtőből. A feltáráson öt ilyen füstölőt találtunk, melyeket a már korábban más célra használt gödrökben alakítottak ki azok átépítésével (29-30., 395—400., 997- 1099., 1074-1436., 1429-1430. obj.). Gödrök A szarmata telepfeltárások többségéhez hasonlóan Solton is legnagyobb számban különféle gödrök kerültek kibontásra. Ezek formája többféle volt, ami nyilvánvalóan a funkciójukkal lehetett összefüggésben. A felül szűkebb, alul kiszélesedő oldalú, ún. méhkas alakú és a szabályos, lefelé bővülő, trapéz metszetű, ill. függőleges oldalú gödröket valószínűleg élelem (gabonafélék) tárolására használhatták. Mivel ezek csak rövid ideig voltak alkalmasak erre a célra, ezért gyakran kellett újat készíteni. A feleslegessé vált élelemtároló gödröket később hulladékkal töltötték fel. Szép számban voltak szabálytalan, ívelt oldalú és aljú, eredetileg agyagnyerés céljára kimélyített, majd később szeméttel feltöltött hulladékgödrök is. A település házainak és kemencéinek építéséhez, karbantartásához szükséges nagyobb mennyiségű agyagot a település különböző pontjain nyitott nagyméretű, szabálytalan gödörkomplexumokból nyerték. 14
