Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
V. Székely György–Mészáros Mónika: Szarmata település feltárása Solt határában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón A gödrökből igen nagy mennyiségű kerámiatöredék és állatcsont került elő. Nem kizárt, hogy a településen használt kerámia egy része helyben készült, de erre utaló nyomot a feltárt területen nem sikerült megfigyelni. Más szarmata településekhez hasonlóan itt is több gödörben találtunk kutyacsontvázat, egy gödörből (364. obj.) pedig vaddisznó csontváza került elő. Kutak A legtöbb nagy felületre kiterjedő szarmata telepásatáson előkerülnek különféle víznyerő objektumok. Ezeknek egyik típusa a meredek falú, hengeres formájú ásott kút. Solton két ilyet találtunk, egyet az ásatási terület E-i végén (856. sz.), egyet a D-i végén (1361. sz.). A kutak másik típusa a széles szájú, lefelé egyenletesen szűkülő, tölcséres formájú víznyerő, más néven kopolyakút. Ilyenből is kettő került elő az ásatási terület középső részén (54., 56. sz.). Cölöplyukak Cölöplyukak a feltárás teljes területén előfordultak, de nem egyenletes eloszlásban, hanem egy-egy gócban sűrűsödve, máshol pedig elszórtan egyenként. Néhány esetben szabályos elrendeződést mutattak. Ennek legszebb példája a 772. sz. K—Ny-i irányú hosszanti ároktól E-ra talált cölöplyuk-csoport (693-784. sz.). A téglalap alakban jelentkező cölöplyukak egy kb. 5x6 m-es területet fognak közre. Elhelyezkedésük egyértelműen egy föld feletti - talán gazdasági célokra használt - épületre utal, melynek bejárata K felől lehetett. Másik ilyen - kb. 7x3 m-es - építmény az 1110. sz. ároktól D-re állott egykor (1113-1124. sz.). Más esetekben a cölöplyukak egyenes vagy ívelt vonalban sorakoztak, valamiféle földfelszíni kerítőfal (számyék ?) maradványaként (19-22., 290-293. sz.) Több alkalommal viszont a különféle - főleg élelemtároló - gödrök közvetlen közelében kerültek elő. Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy a gödröt takaró, védő tetőzet tartására szolgálhattak. Árkok A feltárt településrészlet teljes területén kerültek elő árkok, de mennyiségük más objektumtípusokhoz viszonyítva nem volt számottevő. A megtalált árkok funkciója többféle lehetett. A legtöbb esetben megfigyelt és dokumentált egyenes vonalú, K-Ny-i irányú, egymástól viszonylag távolabb, de párhuzamosan húzódó árokszakaszok a település belső határainak jelölésére, a település egy-egy korszakának lezárására, elhatárolására szolgáló árkok lehettek (772., 456., 386-388., 389-393., 1110., 1428. sz.). Ennek legjobb példája a 921., 1100. és 1440. sz., egymással párhuzamosan futó árokrendszer, melyektől északra már nem találtunk objektumra utaló nyomot. 15
