Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
V. Székely György–Mészáros Mónika: Szarmata település feltárása Solt határában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón V. Székely György - Mészáros Mónika SZARMATA TELEPÜLÉS FELTÁRÁSA SOLT HATÁRÁBAN (Solt-Csukáshát, 51. sz. út 1. lelőhely) Az 51. sz. út új nyomvonalának terepbejárása során Solttól délre, a Csukáshát nevű határrészben az 51. sz. út és a tőle keletre, az úttal párhuzamosan húzódó csatorna közötti területen, egy É-D irányú mély fekvésű rész - egykori vízállás - két partján nagy kiterjedésű szarmata település nyomait észleltük. Az 51. sz. út új nyomvonala hosszanti irányban metszette át a lelőhelyet (51. sz. út 1. lh.). A megelőző feltárás 2002 őszén kezdődött, majd 2003-ban két szakaszban folytatódott. A két éves ásatási idény alatt összesen 13 840 m2-t tártunk fel és 1 475 objektumot dokumentáltunk. A megelőző feltárás egy nagy kiterjedésű szarmata település keresztmetszetét adta, bár csak az északi szélét sikerült megtalálni, déli irányban még tovább folytatódott. A feltárás során a település sokféle objektumtípusa került elő: így pl. félig földbe mélyített házak és műhelyek, felmenőfalú, földfelszínre épített házakra utaló cölöplyukak; élelemtároló vermek, hulladéktároló és agyagnyerő gödrök; ívelt karámárkok és egyéb, a teleprészeket vagy egyes közösségek élettereit elválasztó egyenesen futó sekélyebb vagy mélyebb árkok; szabadtéri külső kemencék és földbemélyített füstölők; víznyerő kopolyák és ásott kutak. A település belső szerkezete A feltárt nyomvonalszakasz jellegéből adódóan mintegy keresztmetszetet ad a szarmata településről. Az objektumok egyes szakaszokon sűrűbben, máshol ritkábban helyezkednek el. A településszerkezet belső tagolásában a nyomvonalat több helyen keresztező K-Ny irányú árkoknak is szerepük lehetett. Összességében megállapítható, hogy a lelőhely nyomvonalba eső feltárt szakasza jellegzetes szarmata településképet és településszerkezetet mutat. A feltárt objektumok és a megfigyelt telepjelenségek a több évszázadon át itt élt szarmata közösség mindennapjaiba és életmódjába engednek bepillantást. Házak és gazdasági épületek A korszak más településeiről ismert félig földbemélyített épületek több típusa is előfordult ezen a lelőhelyen. Méretük, formájuk és szerkezetük különböző volt, ami egyben rendeltetési céljukkal lehetett kapcsolatban. Az objektumok földbe mélyedé része téglalap vagy négyzet alakú, függőleges vagy enyhén rézsűs oldalú. A tetőszerkezetre a megtalált cölöplyukak alapján következtethetünk. A téglalap alakúaknái a hossztengelyben elhelyezkedő kettő vagy három cölöplyuk a jellemző, ami a nyeregtetős fedést valószínűsíti, míg a négyzetes gödrűeknél a gödör közepén álló egyetlen oszlop tarthatta a tetőt. Volt olyan is, amikor a rézsűs oldalak felső szélén, jóval a padlószint fölött a négy sarokban álló gerendákra fektették a tetőt 13
