Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Bárth János: Istvánmegye
Bárth János vármegyéhez tartozott, ahonnan országgyűlési törvény, mégpedig az 1836. évi 30 tcz. csatolta Bács vármegyéhez.4 1852-ben Baja városa némi fondorlattal bekebelezte.5 3. Az Istvánmegyének nevezett terület nyugati széle, főként a mai bajaszentistváni templom tájéka és a hajdani Csíkostó nevű vízfolyás melléke a 18. század első két harmadában a kalocsai érseki domínium déli uradalmi központjának számított. Az érseki majorsági épületek, pl. a granarium, a sörház, a vendégfogadó, a curia sokszor szerepeltek a határperek vallomásaiban, miként a közelükben álló fontos állami középületek is, mint az ún. prófunt ház, vagy a sokszor emlegetett sóház. A Bajától északra eső érseki majorsági épületek laza láncolatát, illetve azok egy csoportját ugyancsak jelöltek összefoglalóan az Istvánmegye névvel. Az istvánmegyei vonatkozású határperek összefüggnek a szeremlei határperekkel6, a dunai szigetek pereivel, a kalocsai és a bajai uradalom Bácska-széli peremek egészével7, de legfőképpen Baja város és a hajdani Pandúr falu határának vitáival.8 A pandúri és az istvánmegyei határperek tanúvallomásai három évtizede foglalkoztatnak. Keresem, másolom, jegyzetelem, mutatózom a vallatási jegyzőkönyveket. Készülök arra, hogy egy nagy tanulmányban foglaljam össze legfontosabb adataikat, tanulságaikat. Mostani rövidke előadásomban nem vállalkozhatok erre a nagyívű áttekintésre és összefoglalásra. Csupán ízelítőt kívánok adni az istvánmegyei vonatkozású vallomások témáiból és hangulatából. A pandúriak hajdani földművelése Istvánmegye falu helyén „Tudgya bizonyossan a Tanú, hogy De eo Utrumban meg írtt helyet, a’ hol István Megyei Czigányoknak házaik vágynak, ez előttis az érsekség bírta, mivel hogy Kurucz háború csillapodásával, a’ midőn a’ Tanú Attyával Pandúri helységben /: honnandis az Kuruczok előtt egész helységbeliekkel el szélledvén :/ vissza tért volna lakni, azon esztendőben ismét Pandúri helységbeliek kezdették azon helyeket szántani, a’ hol tudni illik mostanában István Megyei helység és Temető fekszik, úgy hasonló képpen a’ hol a’ Só ház és az érsekség Tégla Kemenczéi helyheztetnek, egy szóval az egész Pásitot, akkor mind pusztaság lévén, Magazinum ház helyen kívül, melyeketis már Kurucz háború előttis szántották volt eleik, a’ mint hogy a’ Tanú Attyának éppen az Magazinum ház felül lévő István Megyei lakos Dér Gergöly háza helyén volt Búzája vetve egy idén, más idén pedig Kölessé, Dézmáját pediglen, a’ Gabonájábul járandót, ugyan a tanú Attya maga vitte be Kalocsára Szemül az érsekség részére, azután pediglen ottan többül szántani kedvek nem volt azért, mivel a’ Magazinum házhoz szüntelen jöttek és mentek a’ szekerek gabonával, és marháikkal sok károkat okoztak vetéseikben.”9 „ Le tett hite után vallya a’ Tanú, hogy azon helyet, a’ hol tudni illik mostanság az érsekség Czigányai laknak, István Megyei Major házán és a’ Temetőn fóllUl, mindenkor az érsekség bírta, a’ mintis hogy a’ Tanú hajdan Kurucz háború csillapodásával ez előtt 4 MT. 68. 5 SÓLYMOS 1969. 6 BÁRTH 1989. 7 BÁRTH 1984. 8 IVÁNY1 1891.; BELLOS1CS 1911. 9 KÉL. II. Hp. O. 18. S08-510. - 1769-ben vallotta Andreas Pupavecs 70 éves, róni. kath., pandúri lakos. 62
