Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Bárth János: Istvánmegye
Istvánmegye 50 és több esztendőkkel ismít Pandúri helységben vissza térvén lakni Attyával, Attyának szántó földgyei s vetései voltak a’ hol mostanság érsekség Tégla Kemenczéi vágynak, többi Pandúri lakosok pedig némelyek azokon az helyeken, a’ hol István Megyei helység és temető fekszik, némelyek pedig a’ hol a’ Sóház épéttetett, egy szóval az István Megyei Pásiton, valahol csak az fokok engedték, szántottak s vetettek békességessen két idén, és ottan termett Gabonájukbul a’ Dézmát az Érsekségnek adták..., azután pediglen, hogy meg írtt időnél tovább ottan szántásaikat nem folytatták, a’ volt az oka, mivel a Magazinum házhoz számos sok szekerek jártak Gabonával, vetésseikben marháj okkal az utas emberek sok károkat tettek, elegendőképpen nem eőrizhették meg, de azon kívülis lévén Csávolyi Pusztán elegendő szántó földgyeik.”10 Cigányok Istvánmegyén „Tudgya a’ Tanú aztis bizonyossan, hogy ennek előtte, méglen a czigányok Királyi Parancsolat szerint házokat nem építettek is, De eo utralis helyen, az István Megyei temetőn follül ... azok mindenkoron ott sátoroztak, és az Érsekség István Megyei Major házánál hogy robotoltak láttais, adót, pedig sátor pénzt, tudgya hogy Pocskaj Gergelynek, mint feő Vajdájoknak adtak az Érsekség részére.”11 „Tudgya aztis bizonyossan, hogy azon a helyen, a’ hol egy czigánynak házát István Megyei falu mellett a’ folyó esztendőben Bajai Uraság el rontatta, minek előtte házaik nem voltakis czigányoknak, mindenkor sátorokat tartottak, és az Érsekség Tisztyei parancsoltak vélek, robottárais az Érsekség részére hajtattak, adójokat pedig vagy sátor pénzt Pocskai Gergely, feő Vajdájok lévén, szette tőlek az Érsekség részére.”12 „Ez előtt circiter hat esztendővel hol két hétig, hol egy holnapig, hol télen, hol nyáron az István Megyei Érsekség Majorházán és István Megyei temetőn follül, a’ falu mellett, a’ hol tudni illik mostis a’ czigányok házai vágynak, és azok közül folyó 1769. esztendőben 9-dik januariusban Bajai Uraság egyikét Bodris Ádámét le rontotta, a’ Tanú lakott, s sátort tartott, s ottan laktában, Looggó Mártony Tisztartó korában robotra is járt az Érsekség Major Házához, melyhez nem szoktathatván magát, azért onnand sátorfáját el horta, sátor pénzt pedig, két Máriást Érsekség részére Sükösdi helységben lakozó Vaidájának adta, azért vallya, hogy Deutrális helyen nem más Uraság czigányai, hanem az Érsekségé /: minek előtte házokat csináltak volnais Királyi parancsolat szerint:/ sátorokat tartottak.”13 „Valósággal tudgya, hogy Deutrális Esztrenga M. Kalocsaj Érsekség ... fóldgyin volt csinálva, azt pedig onnan is tudgya, hogy miolta emlékezik, minden esztendőben Czigányok azon helyen sátorozván, nem mástul függtek, hanem Érsekség embereitül, és azon helytül Pocskaj Uramnak, úgy mint fő Vajdájoknak és M. Érsekség Tisztyinek tűzettek adót, mind az előtt mind tavai, úgy az idén is, Bajaj Uraságtul leg kissebbet 10 KÉL. II. Hp. O. 18. 514—515. - 1769-ben vallotta Andreas Pigics, 80 éves, róm. kath., pandúri eredetű csávolyi lakos. 11 KÉL. II. Hp. O. 18. 509-510. - 1769-ben vallotta Andreas Pupavecs 70 éves, róm. kath., pandúri lakos. 12 KÉL. II. Hp. O. 18. 512-513. - 1769-ben vallotta Abraham Simics, 65 éves, róm. kath., pandúri lakos. 13 KÉL. II. Hp. O. 18. 518-519. - 1769-ben vallotta Georgius Maria 30 éves, róm. kath., bajai cigány lakos. 63
