Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Romsics Imre: Kalocsai fényképészek
Romsics Imre látszerész lakóháza —, ahova a műteremmel együtt elköltöztek.13 Hat gyermekük született: Elek, Tibor, Julianna, Magdolna, Klára és Sándor. A fényképezés gyors térhódításának időszakában, a század első két évtizedének szinte egyetlen kalocsai fényképésze volt Csincsák Endre, ezért hatalmas mennyiségű fénykép került ki műterméből. László Gyula 1922-ben több tucat kalocsai üveglemezt adott le a Néprajzi Múzeumba, ismeretlen vándorfényképésztől megjelöléssel. A fényképek válogatása során megállapíthattam, hogy ezeket a felvételeket Csincsák Endre műtermében exponálták. Közöttük van többek között dédnagyanyám Zsubori Károlyné Rideg Kanász Máriának és a mellette széken álló Lajos fiának fényképe is. 1931 januárjában meghalt Csincsák Endre, de a műterem nem szűnt meg. A továbbiakban Csincsák és társa feliratú pecsétet nyomtak a fényképek hátuljára. Ki volt a társ? Nem tudjuk. Talán már ekkor is Ferenczy Gyula? Ő vette feleségül Csincsák Magdolnát, s bizonyos az, hogy a negyvenes években ő volt a műterem fényképésze. 1947. december 15-én és 27-én megvásárolták Csincsák Endréné és a testvérek házrészét, így a műterem Ferenczy Gyuláé lett. Önállóan azonban már csak néhány évig működött. Utolsó éveiben két tanulót nevelt ki, 1947-1949 között Grosch Andort, 1949-1951 között Borbély Lajost.14 A legtöbb kalocsai fénykép Madarász Dezső műterméből került ki. Madarász Dezső 1897-ben, Zomborban született. Vasutas édesapja szolgálati helye többször változott, mégis a kisgyermek jórészt Szabadkán nevelkedett. Fiai számára megmagyarázhatatlan, hogy a vasutasnak készülő Madarász Dezső hogyan került 1912- ben a Vasút utcai Tímár Fotó Műterembe. Az első világháború alatt haditudósítóként került Budapestre. Többször fényképezett a frontokon. A trianoni békeszerződés után azonnal áttelepültek a megcsonkított Magyarországra. Szegeden és Baján próbálkozott új életet kezdeni, végül Kalocsa mellett döntött, hiszen itt egyedül Csincsák Endre volt akkor a fényképész. Liptai Vince akkor berendezett műtermébe társult be - ma a Sörös Imre utca 44. szám 1921-ben elvált a könnyelmű életvitelű Liptaitól és saját műtermet épített. Jurcsó Antal ingyenesen átengedte neki egyik főutcai ingatlanának udvari frontját azzal a kikötéssel, hogy a tervezett mozi felépítéséig használhatja azt. Olyan jól ment az üzlet, hogy a hitelben fölépített épület tartozásait hamarosan kiegyenlítette. Kalocsán vette feleségül Filvig Máriát. Két fiuk született, 1924. július 13-án Dezső, 1928. április 8-án Imre. 1926-ban kezdett hozzá a Jurcsó család a mozi felépítéséhez. Az elbontott műterem helyett újat épített Madarász Dezső, mely célra a Jurcsó család ingyenesen átengedte az előző telek végében lévő 23/2 hrsz-ú kertet. Mindkét épület kivitelezője Greif József kalocsai vállalkozó volt. Ezen a helyen érték meg az államosítást, s ezen a helyen vannak ma is. Az élet fintora, hogy sosem államosították a 13 A századelőn nyomtatott cégjelzéses kartonokon Tömöri utca 219. szám látható. Nincs adatunk arra, hogy ezt pontosan mikor nyomtatták, ezért választ sem adhatunk arra a kérdésre, hogy az említett házat átszámozták, vagy kétszeri költözéssel értek el utolsó lakóházukba. Az azonban bizonyos, hogy a képviselőtestület 1927. december 30-i döntésével megszüntette a folyamatos házszámozást, s ettől kezdve a műterem címe a Tömöri utca 28. szám lett. 14 BKMÖLIX. 213.2. 1947/82. és 1949/34. 202
