Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Romsics Imre: Kalocsai fényképészek
Kalocsai fényképészek műtermet, de még a szövetkezetesítést is sikerült elkerülniük. Egyedülálló módon a cég alapításától napjainkig önálló iparosként tevékenykednek. Napjaink városrendező politikája azonban elsöpri a műtermet, úgy látszik, véglegesen. Madarász Dezső 1956. december 30-án meghalt. Két fia vezette tovább a műtermet. Az idők folyamán három tanítványa volt az idősebb Madarász Dezsőnek. Az első világháború után sógorát, Filvig Kálmánt tanította. A szabadulás után Losoncon, majd Tapolcán lett fényképész. 1939-1942 között idősebb, 1943-1947 között kisebbik fiát tanította.15 Az iíjabb Madarász Dezső 1947-1949 között Budapesten tanult, először a múzeum körúton Inkei Tibornál, majd az Erzsébet körúton Szilágyi Sándornál. 1949- ben mestervizsgát tett. Édesapja halála után ő vezette a műtermet. Imre öccse csak 1972- ben tette le a mestervizsgát. Az üvegtetős műtermüket későn, csak édesapjuk halála után, 1957-ben alakították át. Azután már csak müfénynél fényképeztek. Az elmúlt évben 2700 darab 6x9-es és 80 darab 18x24-es üveglemezt szállítottunk be a Viski Károly Múzeumba a Madarász Fotó Műteremből. Legnagyobb sajnálatunkra a 10x15 cm-es lemezeket 1942-ben eladták egy budapesti cégnek, akik a használt lemezekért cserébe hozták az újakat. Erre a méretre fényképezték az álló képeket, így a különleges néprajzi értékeket képviselő lemezek megsemmisültek. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a bolgárkertészek is ezeket a lemezeket vitték üvegházaik ablakaira. A második világháborút követő időszak új fejezet a kalocsai fényképészek történetében is. Az első néhány évről nincs elegendő adatunk. Annyi bizonyos, hogy az 1950-es évek legelején alakultak meg a kisipari termelőszövetkezetek. A fényképészek a vegyesszövetkezethez tartoztak. A Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezet elnöke, Haraszti József rendezett be egy kezdetleges műtermet, mely Dr. Katona Jánosné virágboltjának a helyén volt. Sok problémát okozott a fényképész részleg, szinte havonta változott a személyi állomány. A helyzet normalizálására, valamint a kor követelményeinek megfelelő színvonalú fényképészeti tevékenység megteremtésére kérték fel és hívták a városba Fodor Jenőt. 1962. július 1-én jött Kalocsára Fodor Jenő és későbbi felesége Molnár Magdolna. Fodor Jenő Budapesten született 1912. szeptember 18-án. A fővárosban folytatott fényképészeti tanulmányokat, ahol a pesterzsébeti Kalmár Sándornál szerezte meg segédlevelét 1931. február 8-án. 1941. november 19-én tette le mestervizsgáját, szintén a fővárosban. A híres Angeló műteremben eltöltött időszak után Budapesten, Ipolyságon és Hódmezővásárhelyen dolgozott, majd Karlovy Varyba ment. Onnan költözött Szombathelyre, ahol megismerkedett Molnár Magdolnával. Későbbi felesége Szombathelyen született 1938. július 21-én. Szakmai tanulmányait a Szombathelyi Fényképész Szövetkezetben kezdte 1953-ban, ahol 1955-ben szabadult fel. 1958-ban már közösen költöztek el Pécsre, majd onnan érkeztek 1962-ben Kalocsára. A gyenge eredményeket felmutató szövetkezetét 1963. március 1-én hozzácsatolták a Kalocsai Asztalos és Építőipari Kisipari Termelőszövetkezethez. 1964-ben Kriston 15 BKMÖLIX. 213.1. 1939/95. és 1943/92. 203
