Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Schwalm Pál: A magyarországi németek kultúrkincsei
Dr. Schwalm Pál Nincs olyan műfaj, amelyet ne „szállított” volna hozzánk. A legtöbb anyagot dolgozószobámban vettem fel. Amikor a vaskúti temetést mesélte el, ősrégi temetési énekek kerültek a felszínre. Csak egyetlen éneket rakott össze nagyon nehezen. Három alkalommal jött el hozzánk: „Hait Nacht is mr wietr a Ksätzl aikfala”. Ma éjjel ismét eszembe jutott egy versszak - mondta boldogan. Nem írnám le ezt a szinte hihetetlen türelmet igénylő esetet, ha nem lett volna ennek szem- és fültanúja egykori tanítványom, a bajai múzeum nyugalmazott igazgatója Dr. Kőhegyi Mihály. Egy-egy mese felvétele is sokszor egy napomba került. „Az öregasszony és fia” című mesét a 92 éves katymári Weber Hans bácsi mondta magnóra. „De tovább már nem tudom”. Kimentünk a kertbe, megnéztük a rózsákat, aztán eszébe jutott a folytatás. „Megint elfelejtettem.” Aztán le kellett (!) mennem vele a pincébe, végig kóstoltuk a vörös és fehér borokat, és máris felélénkülve mesélte végig az igazi népmesét. Hazafelé rendőrrel nem találkoztam. A 15 év élményeit egy kötetben meg kellene írnom... Felsőrákoson házalásom során egy ágyban fekvő, nagyon beteg asszonyhoz kopogtam be. Azért énekeltem most néhány dalt Magának, hogy száz év múlva is hadd tudják az emberek, hogy ebben a faluban is éltek németek, mert ’pali wera mr aussterwa', nemsokára kifogunk halni. Bácsalmáson a 83 éves Müller Mária a karácsonyi játék mesélése közben elfáradt, csak egy másik napon fejezhettük be. Minden faluban végigjártam a temetőket. A sírkeresztek felirata élő történelem. A nevek elárulják, hogy a településeket hány százalékban lakták németek. A hősi emlékművek is szomorú dokumentumai annak, hány németajkú katona halt meg a magyar hazáért. Megálltam sok száz német falu út menti keresztjénél is. Gestiftet felállíttatta: egy német férfinév és német nevű felesége. Néprajzi gyűjteményemet - nyolc más, nyelvészeti és egyéb tárgyú könyv mellett - 16 kötetben 5583 oldalon tettem közre. Munkámról Bécsben kétszer, Treysa - Schwalmstadtban kétszer, az osztrák Kärnten tartomány 32 akadémikusának egy ízben tartottam kétórás előadást. Ezután gyűjtőmunkámat 300.000 Ft-tal támogatták. A tízkötetes „Ungamdeutsche erzählen und singen” a következő műfajokat tartalmazza: 1.297 népdalt, 83 népmesét, 13 népmondát, 239 vidám falusi történetet, 66 gyermekdalt, 19 gyermekjátékot, 330 mondókát, 7 újévi köszöntőt, 10 karácsonyi játékot, 1 Herodes játékot, 2 Ádám és Éva játékot, 3 Betlehemes játékot, 1 Háromkirályok játékot, 10 templomi éneket, 5 névnapi köszöntőt, 3 lakodalmi leírást, 24 lakodalmi köszöntőt, 4 farsangi köszöntőt, 1 farsang leírást, 24 költeményt, 285 közmondást, 1 búcsúleírást, 1 máriagyűdi zarándoklat leírást, 36 elbeszélést, 1 levelet, 4 népi táncot, 4 szokást, 1 disznóvágás leírást, 1 disznóvágási köszöntőt, 43 boszorkány történetet, 1 éjjeliőri felhívást, 1 keresztelési leírást, 1 temetkezési leírást, 18 sírfeliratot, 22 halotti éneket. Összesen 2.561 kis munkát. Könyvem kiadását a vaskúti származású + Dr. Flach Pál ügyvéd-könyvtáros, Dr. W. Kleiber, a mainzi egyetem német tanszékének a vezetője, és a vaskúti + Klein Mátyás Brémába „szakadt hazánk fia” segítették elő. Ezúton mondok hálás köszönetét minden éneklő és mesélő német ajkú önzetlen segítőmnek. 18
