Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Bárth Dániel Az 1763. évi egyházmegyei szinódus Házi Pál keceli plébánost nevezte ki a kalocsai főesperesség fölső esperesi kerületének élére. Nótáriusának Teklits József bátyai plébánost választották. A Districtus Colocensis superior, azaz a kalocsai fölső kerület a következő katolikus plébániákat foglalta magába: Kecel, Akasztó, Pataj, Szentbenedek, Foktő, Bátya, Fájsz, Miske, Hajós, Jankovácz (Jánoshalma) és Mélykút. Ezek mellett Ordas, Pataj, Bogyiszló református és Harta evangélikus prédikátorai tartoztak Házi Pál felügyelete alá.2 Miután a fent említett 1771. évi szentszéki határozat megszületett, az időközben címzetes kanonoki rangot elnyert Házi Pál sietve nekilátott a keze alá tartozó plébániák állapotának fölméréséhez. A szorgalmas esperes már a következő hónap legelején, 1771. május 5-én elküldte jelentését Batthyány József érseknek, aki akkoriban a Batthyányiak rohonci kastélyában tartózkodott.3 Az esperes-plébános által saját kezűleg írott, latin nyelvű, négy oldalas jelentés - sorra véve a kerületbe tartozó katolikus plébániákat - a kalocsai érsek által indítványozott öt kérdéscsoport vizsgálatát foglalta magába. A viszonylag szűkszavú jelentés több értékes adatot tartalmaz a vidék XV111. századi művelődéstörténete, néprajza szempontjából. Házi Pál esperes keceli plébánosként a saját irányítása alá tartozó plébánia és templom bemutatásával kezdte jelentését. Az 1738-ban felszentelt keceli templom némileg átépült az 1760-as évek folyamán. 1764-ben erős téglafalkerítéssel övezték. A következő évben elkészült a templom új, fából épített tornya. Ezzel együtt 1765-ben az egész tetőszerkezetet felújították. Az építkezésekkel együtt járó 541 forint 38 krajcáros kiadást a hívek adományaiból fedezték. A Kecel fíliájának számító Vadkerten 1766-ban4 5 új, fatornyos téglafalú templom épült a hajdani, elpusztult középkori templom romjainál: „Errecta est nova Ecclesia, ex bonis materialibus, cum Turri lignea, ad rudera antiquae condam extantis Ecclesiaé”. Vadkert híres földesura, báró Orczy Lőrinc 1700 forintos adománya tette lehetővé a nagyarányú építkezést. A miskei templomot 1765-ben kezdték el építeni a kalocsai érsek anyagi támogatásával. Az esperesi jelentés keletkezésének időpontjában már csak az épület falának külső bemeszelése volt hátra: Jamque ad sui perfectionem anno superiore pervenit, sola extenore sui dealbationa a egem" ? Az 1761-ben Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt, „ex solidis materialibus", azaz szilárd anyagokból készült pataji katolikus templomot Rudnyánszky József 7000 forintos támogatásából építették föl. A pataji plébánia filiáján, Bojár 2 KATONA 1800. II. 322-323. 3 Az 1771 -es esperesi jelentés Tímár Kálmán Főszékesegyházi Könyvtár-beli íróasztalfiókjából került elő az 1970-es években. Ezúton köszönöm Bárth Jánosnak, hogy az eredeti iratról készített xerox másolatát a rendelkezésemre bocsátotta. 4 Berauer József adata, aki a vadkerti templom felépítését 1763-ra datálta, eszerint korrekcióra szorul - BERAUER 18%. 271. 5 Az egyházmegyei Schematismusok bizonytalanságot tükröznek a miskei templom felépítésének időpontja szempontjából. Az 1738-as és az 1778-as évszám egyaránt szerepel az 1856-1942 között kiadott Schematismusokban a miskei templomépítésre vonatkozóan. Házi Pál esperes jelentése a leghitelesebbnek tűnő forrásként azt erősíti meg, hogy a templom már 1772-ben készen állt. 48
