Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
A kalocsai fölső esperesi kerület plébániái a 18. század közepén pusztán a társbirtokosok, a Terszcsanszkyak illetve Vigyázó Pál és Mihály építtetett egy kisebb kápolnát 1200 forintért. Jankováczon (Jánoshalmán) az 1746-ban épült templomot bővítették ki az 1760-as évek folyamán. Mivel az épület még így is szűknek bizonyult a falu egyre szaporodó lakosságának, lebontották, és 1783-tól új templom építésébe kezdtek.6 Házi Pál esperes jelentésében néhány falu esetében a parókiák, paplakok tekintetében bekövetkezett változásokra is kitért. Patajon a templomépítéssel egyidőben, 1761-ben paplakot is építettek „partim ex ustis, partim ex crudis materialibus” - részben égetett, részben égetetlen anyagokból.7 A mezőváros bírájának számítása szerint az új papiak 560 forintba került, amit a templomépítő földesúr, Rudnyánszky József fedezett. A kalocsai érseki uradalomhoz tartozó Foktőn 1762-ben községi pénzen megvásárolták az 1757-ben épült templom szomszédságában álló házat a kálvinista Mátyás Istvántól. A ház falazata „ex sepibus et luti litura”, tehát sövényfonatból és sártapasztásból állt. A rossz állapotban lévő sövényfalú házért és annak javíttatásáért összesen 53 forint 34 krajcárt fizetett a communitás. A vadkerti papi rezidenciát 1766-ban alakították ki az új templom szomszédságában az újonnan létrehozott önálló lelkészi hivatal káplánja számára: „...redempta est domus imius coloni eidem Ecclesiae adjacens, pro residentia Parochiali, out Capellani interimalis". A vadkerti jobbágytól megvásárolt vert falú ház a szükséges átalakításokkal együtt - kamra, pince kiépítése - összesen 180 forintjába került a községnek. A vadkerti communitás iskolaépítésre is vállalkozott. 1767-ben egy fedél alatt elkészült a tanítói lakás és az iskola. A feltehetően vert falú épület 80 forintba került. Házi Pál esperes jelentésének tanúsága szerint még abban az évben - „eodem aeque anno, nempe 1767" - megkezdte működését az első vadkerti tanító.8 Az 1767-ben hivatalba lépett tanító évi járandósága a jelentés tanúsága szerint az alábbi jövedelmekből állt össze. A vadkerti tanító évente 40 forint fizetést kapott a községtől készpénzben. Emellett 32 forint értékben 40 pozsonyi mérő búzát szolgáltatott neki a communitás. Ugyancsak a községre hárult a tüzelésre szánt két szál fenyőfatörzs évenkénti megadása.9 A tanító a tanítványai szüleitől fejenként 50 krajcárt, összesen 6 forint 50 krajcárt kapott. Jellemző adat, hogy a jövedelem-kimutatás összeállítója 13 diákkal számolt évente. A vadkerti tanító évi járandóságainak összetételéből kitűnik, hogy a tanító rendszerint kántorként közreműködött a vadkerti káplán mellett bizonyos egyházi szertartásoknál. Ennek fejében részesedett a keresztelésért, avatásért, esketésért és temetésért járó stólajövedelmekből. Évente kb. 65 gyermek egyenként 10 krajcárba kerülő kereszteléséért összesen 6 forint 50 krajcár bevételt tudhatott magának. A 6 Vö.: KARSAI 1974. 64. 7 A „nyers, kemény” jelentésű crudus melléknév az idézett szövegben érezhetően az ustus kifejezés ellentéteként szerepel. Következésképp, az iratban sűrűn előforduló, falanyag értelemben használt „ex crudis materialibus" kifejezés az égetett téglával szembeállítva valamiféle égetetlen, „nyers” anyagot, azaz minden bizonnyal vert falat jelent. 8 Berauer az 1769-es évszámot jelöli meg az első vadkerti tanító, bizonyos Molnár Ignácz működésének kezdeteként - BERAUER 1896. 271. 9 A tüzelőt valószínűleg leginkább a télen is működő iskola tantermének fűtésére használták föl. 49
