Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Merk Zsuzsa 1938-1944 között 43 mozilátogatás:- 23 magyar (ezek közül egy némafilm, Lisieux-i Szt. Terézröl)- 7 USA- 2 francia- 2 német- 2 olasz- 2 svéd- 5 nem ismert 1945-1948 között 23 mozilátogatás:- 1 magyar- 15 USA- 5 szovjet- 1 angol- 1 olasz A magyar filmek után a legnagyobb gyártó, az USA következik. Amerikai filmet tehát sokat láttak a leányok, de nem azokat, melyeket a korban az egész világon oly nagy sikerrel vetítettek, hanem azokat, melyek a fiatalsághoz, a katolikus valláshoz, mély erkölcsiséghez kapcsolódtak.11 Talán meglepőnek tűnik a német filmek alacsony aránya, de a Zárdakrónikában megfogalmazott állásfoglalás szerint, ahogy a Szovjetunióban vallásellenességet láttak a nővérek, ugyanez mondható el az „újpogány” Németországról. A fasizmus ideológiája soha nem hódíthatott a zárda falai között, s különösen nem jutott el a tanulókhoz, még a filmeken keresztül sem. A filmek egyike sem hordozott - tudomásunk szerint - náci ideológiát. Pontosabban a Leni Riefenstahl rendezte, a berlini olimpiát megörökítő dokumentumfilm - A berlini olimpiász I-IL, (1937) - finom elemzések után sugallhatta „a német ifjúság diadalát”, de a tanulók nem látták a rendezőnő másik filmjét, a fasizmust képi eszközökkel megfogalmazó Akarat diadalát (1936).11 12 A téma szerinti csoportosítással a következő „statisztikát” kapjuk. A leányifjúság elé került 16 vallásos, a katolikus egyházhoz kapcsolódó film, ennél magasabb a klasszikusokat feldolgozók aránya (20), többségük magyar - Jókai, Gárdonyi, Mikszáth, Móricz, Petőfi, Kodolányi, Nyírő. Az 1938-cal húzott korszakhatár nemcsak a némafilm-hangosfilm aránya, valamint a történelmi háttér miatt lehet helytálló. A magyar filmgyártás szempontjából új filmes műfajok megjelenését is jelzi, melyek kis késéssel követik az amerikai filmgyártást: ezek 11 Csak néhányat említünk meg: Édes anyafóld (1937), Isten vele, tanár úr! (1939), A magam útját járom (1944), Bernadette (1944). 12 Az Anschluss után a bajai zárda krónikájában megjelenik az aggodalom a „ szomszéd ország szerzetesnőinek rossz helyzetéről” tudomást szerezve. A vallásos szemléletű nevelés mellett ezek az események is szerepet játszottak abban, hogy a náci ideológia nem juthatott el a zárdaiskola falai közé. Hasonló szellemű a pécsi tankerülethez tartozó iskolák 1943/44-es tanévet lezáró értekezletén elhangzott felszólalás: „A magyar fiatalság legyen az új keresztény Európa zászlóhordozója. Harcolni fog nem a vörös, nem a barna, hanem a fehér Európáért, amely nem a terror, nem a faj, nem a pénz, nem a hatalom bálványát imádja, hanem amely világnézetének alapjául Krisztus tanítását veszi.” - KELEMEN 1990. 22. 136
